Mészáros Dojo - Vác, Konstantin tér 6.Piarista Gimnázium Tel:06 30 251 2680     
Edzések: Kedd:18:00-19:30  Csüt:18:00-19:30  Péntek:18:00-20:00

 

MKSZ KNOCK DOWN VERESENYSZABÁLYKÖNYV

Itt olvashatjátok a Magyar Karate Szövetség által alkalmazott versenyzés szabályait, feltételei, a nevezési, valamint a bírói díjakat.

A versenyző az alábbi feltételek együttes megléte esetén jogosult a MKSZ Knock Down versenyein indulni

1.0 Általános rész

1.1 A versenyek neme

Knock Down karate versenyek rendezhetők férfiak és nők számára.

1.2 A versenyek fajtái

Házi versenyek:

Kizárólag ugyanannak a sportkörnek, vagy sportegyesületnek tagjai vehetnek részt. Az ilyen versenyek csak sportkörök, vagy sportegyesületek versenynaptárában szerepelnek.

Regionális versenyek:

A hivatalos versenynaptárban nem szerepelnek, amelyeket a sportkörök, vagy sportegyesületek alkalomszerűen, kölcsönös megegyezés alapján rendeznek.

Országos bajnokságok:

Pontszerző versenyek, amelyek országos, vagy valamely terület, szervezet, szakmai stb. bajnoki címéért folynak, és a versenynaptárban szerepelnek.

Nemzetközi versenyek:

Amelyeken két, vagy több meghívott ország versenyzői vesznek részt.

Nemzetek közötti versenyek:

Két vagy annál több meghívott ország válogatottjai vesznek részt.

 

1.3 A versenyek jellege

A versenyek jellegük szerint lehetnek:

– egyéni

– csapat

Egyéni versenyeken a versenyzőket egyénileg nevezik, a verseny kiírás szerint meghatározott, vagy tetszés szerinti létszámban. A versenyzők egyéni teljesítményeit külön – külön értékelik és díjazzák.

Csapatversenyre csapatot  sportegyesületek (klubok) nevezhetnek

A versenyen a csapatok teljesítményeit értékelik és díjazzák.

1.4 A verseny színhelye és eszközei

 

1.4.1 Versenytér

A verseny területe, a helyiség légköbméter – tartalma akkora legyen, hogy a verseny valamennyi résztvevője: versenyzők, versenybíróság, rendezőség, valamint a nézőközönség egészséges körülmények között, kényelmesen érezze magát.

A versenyteremben TILOS a dohányzás és az alkoholfogyasztás!

A fűtésről hideg időben úgy kell gondoskodni, hogy a várakozó, levetkőzött versenyzők ne fázzanak meg.

A világítás megfelelő erősségű legyen, de olyan megoldással, hogy ne vakítsa a versenyzőket. A küzdőtér közelében nem lehet olyan tárgy, amely a küzdőtérről esetleg lekerülő versenyző testi épségét veszélyezteti.

A versenytér és a nézőtér jól látható módon legyen elválasztva. A versenyen nagy gondot kell fordítani a közegészség védelemre is, így az ivó- és mosdóvíz ellátásra, a szemétgyűjtők elhelyezésére és az illemhelyek biztosításra.

 

1.4.2 Nézőtér

A versenyt rendező szerv köteles – a versenyszabályokban meghatározott pontok figyelembevételével a versenyt minden tekintetben előkészíteni.

A nézőtér és a küzdőtér elhelyezését tekintve:

  • a küzdőteret úgy kell elhelyezni, hogy a közönség a nézőtér bármelyik pontjáról jól láthassa a küzdelmeket,
  • a közönség elhelyezésére szolgáló első széksorokat a küzdőtér szélétől minimum 3 méter távolságban kell felállítani, de minden esetben úgy, hogy a küzdelmet az ne zavarja,
  • a későn érkezőket úgy kell elhelyezni, hogy a versenyt ne zavarják,
  • biztosítani kell a tűzrendészeti és közrendészeti előírások betartását. A dohányzásra külön helyet kell kijelölni. A versenyzők számára külön tartózkodási helyet /bemelegítő/ kell biztosítani a verseny színhelyén.

 

1.4.3 A küzdőterület

A verseny lebonyolítása fejezetben meghatározott területű, a versenytéren elhelyezkedő, a küzdelemre igénybe vehető rész. Lehet tatami illetőleg a csarnok műanyag vagy parketta borítása. (kő, beton burkolaton versenyt rendezni nem szabad)

 

1.4.4 Karate gi

A versenyzők kötelesek az előírásnak megfelelő karate gi-t hordani.

A karate gi, amelyben a versenyző indul, a következő feltételeknek feleljen meg:

  • a karate gi színe fehér (stílusban, stílusszervezetben rendszeresített gi eltérhet)
  •  
  • a kabátot a derék körül öv tartja össze. A kabát két szárnyán végig 4 cm széles sálgallér többszöri tűzéssel ráerősítve
  • a kabát ujjának bősége 3 -5 cm. az alkar és az ujja rész között és olyan hosszú, hogy a könyök alatt legalább 4 cm.-rel hosszabb. Tilos akár kívül akár belül zsebet rávarrni. Nem lehet rajta még elrejtve sem csat, gomb vagy bármilyen idegen tárgy.

Amennyiben a versenyző karate gi-je nem felel meg a szabályzatnak, a vezetőbíró köteles elrendelni, hogy a versenyző a legrövidebb időn belül kicserélje a szabálynak megfelelően.

 

  • A nadrágot fűzőkötéssel kell a derékhoz szorítani, melyet jó szorosan kell megkötni, hogy megakadályozza a nadrág leesését.
  • Az övnek kétszer kell átérnie a testet úgy, hogy a csomó megkötése után mindkét szára minimum 15 cm hosszúságban szabadon lógjon. Az öv szélessége 4 cm. és nem készülhet selyem bevonatú anyagból
  • A karate gi-t az övvel úgy kell rögzíteni, hogy az a küzdelem alatt lehetőleg ne csússzon ki
  • A versenyzők minősítésüknek megfelelő színű övet kötelesek hordani.
  • (A versenyzők a mérkőzés ideje alatt, a pástra szólítás sorrendjének megfelelően, piros, illetve fehér övet viselnek.) vagy szalagot, amit a versenykiírássban szerepeltetni kell.
  • kanji a szív felett viselhető, (egyesületi jelvény – legfeljebb 10 cm átmérőjű- a bal felkaron viselhető
  • Nemzeti címer CSAK A HIVATALOS VÁLOGATOTTAK részére engedélyezett a bal felkaron
  • Külföldi versenyen a nem válogatott versenyző, bal felkarján a nemzeti színü szalagot viselheti
  • Reklámfeliratot kizárólag csak a karate gi hátán szabad elhelyezni, a versenyt rendező klub a reklám felirat elhelyezésében elsőbbséget élvez, ha rajtszámmal látja el az indulókat.

Nők karate öltözete

Női versenyzőkre is teljes érvényűek a férfiak számára előírt szabályok, azzal a kiegészítéssel, hogy a karate gi alatt kötelesek fehér trikót/pólót viselni.

 

1.4.5 Egyéb eszközök

 

Hangosító berendezés

A verseny lebonyolításához szükséges információkat továbbítja a versenyzők és a nézők felé.

Jelzőszalag

A versenyzők megkülönböztetésére szolgáló piros színű 70 cm-es szalag vagy öv. Az aka versenyző viseli

Asztalok

A verseny akadálymentes lefolyásához szükségeltetik a zsűri, orvosi szolgálat eszközeinek tárolására, a díjak elhelyezésére.

Stopperóra

A küzdelmek pontos mérésére szolgál, és alkalmasnak kell lennie a megállításra, a mérés folytatására és újraindítására. Másodperc kijelzéssel kell rendelkeznie

Gong

A mérkőzés végét a gong hangja jelzi.

Babzsák

Szintén a mérkőzés végét jelzi, egy időben a gong hangjával. Az időmérő bíró a vezető bíró lábához dobja.

Pontozótábla

A gyermek I-II, serdülő, ifjúsági női kategóriákban az elért pontok szemléltetését szolgálja, illetve a kata versenyek során a versenyző elért pontszámát mutatja.

Pad

Csapatversenyeken a felkészülő versenyzők tartózkodási helye.

Dobogó

Az ünnepélyes eredményhirdetés kelléke

Kordon/paraván

Elkülöníti a küzdőterületet a nézőtértől, valamint a közlekedő és felkészülő területektől.

Védőfelszerelések

Fejvédő, mellkasvédő, mellvédő, seiken védő, altestvédő, lábszárvédő.

Alkalmazása a részletes szabályokban megfogalmazottak szerint.

 

1.5 Verseny résztvevői

 

1.5.1 A versenyző

Jogai:

  • A verseny feltételeit, a lebonyolítás rendjét megismerni.
  • Használni a részére kijelölt öltözőt.
  • A benevezés szerinti súlycsoportban indulni.
  • Indokolt esetben a küzdelmet mérkőzés előtt, vagy közben feladni / ilyen esetben azonban kiesik a további küzdelmekből /.
  • Hivatalos mérlegelés előtt ellenőrző mérlegelést végezni. (tetszőleges alkalommal) mérlegelési időn belül!
  • Küzdelem közben – indokolt esetben vagy mérkőzések között – igénybe venni a versenyorvos segítségét.
  • A edzőn keresztül kéréssel, vagy kérdéssel fordulni a versenybírósághoz.
  • Elért eredménye szerint az őt megillető címet, jelvényt, vagy kitüntetést viselni és díjkiosztásnál az érmet, oklevelet, tiszteletdíjat átvenni.

 

Kötelességei

  • Személyazonosságát igazolni a BUDO PASS-szal, melyben folyó évi tagsági jogosultsága, érvényes sportegyesületi valamint, “Versenyezhet” pecsét szerepel.
  • MKSZ Versenyengedélyét (regisztrációs kártyát) (Sportbaleset biztosítást)bemutatni.
  • A nevezésnek megfelelő súlycsoportban indulásra jelentkezni és versenyezni, kivéve ha ebben orvosilag igazolt betegség akadályozza.
  • A verseny előtti orvosi vizsgálaton részt venni.
  • Az előírásnak megfelelő sportszerű versenyöltözetben megjelenni.
  • A számára kijelölt helyen tartózkodni.
  • A szólítástól számított 3 percen belül a küzdőtéren mérkőzésre megjelenni, különben elveszti a mérkőzést.
  • Megjelenni a küzdőtéren még akkor is, ha tudomása szerint ellenfele feladta a mérkőzést. Nem kell megjelennie abban az esetben a küzdőtéren, ha a versenybíróság elnöke közli, hogy távol maradhat.
  •  
  • Küzdőterületen a vezetőbíró utasításának, a küzdőterületen kívül pedig a versenybíróság elnöke, vagy a versenytitkár rendelkezéseinek eleget tenni.
  • A versenyszabályok szigorú betartásával küzdeni.
  • Köteles a versenyen fegyelmezetten és sportszerűen viselkedni. Köteles a versenyen a karate szellemében viselkedni!

 

1.5.2 Csapatvezető

Jogai :

  • Segítheti versenyzőtársait, ha az a szabályokba nem ütközik.
  • Az ünnepélyes felvonuláson a csapatvezető a versenyzők élén halad, ha a rendezőségnek más kérése nincsen
  • A csapatvezető óvást nyújthat be a versenybíróság elnökéhez, de nincs joga a versenybíróság működését bírálni.

 

Kötelességei:

–    A versenyzők együtt tartása.

–    A rend és a fegyelem biztosítása csapattagjai sorában.

 

1.5.3 Edző

Összefogja a sportegyesület (klub) versenyzőit verseny előtt és alatt

 

Jogai:

  • A versenyzőkkel maradni a mérkőzésük kezdetéig
  • A verseny előtti bemelegítést levezetni
  • Minden olyan tevékenységhez, amellyel a verseny sikerét és eredményességét biztosítja.
  • Versenyen a részére kijelölt helyen, sportöltözetben és edzőcipőben a küzdőtér mellett ülhet a versenyzője oldali vonalon kívül minimum 1 méterre.
  • Versenyzőinek tanácsokat és utasításokat adhat. Versenyzőinek azonban csak úgy nyújthat segítséget és támogatást, ha azzal a verseny rendjét, a többi versenyzőt, a versenybíróság munkáját és a nézőket nem zavarja, ha tevékenysége nem ellenkezik a versenyszabályokkal.
  • A versenybírósággal tárgyalni, és panasszal fordulni a versenybíróság felé.
  • Eldönteni a versenyzők súlycsoport szerinti beosztását, a csapat összeállítását és a tartalékok kijelölését.

 

Kötelességei:

 

–    A versenyzők együtt tartása.

–    A rend, fegyelem és a sportszerű magatartás biztosítása csapat tagjai sorában.

–    A csapat összeállításáról készített névsort a versenybírósághoz eljuttatni.

 

1.5.4 A versenybíróság

Szervezeti felépítés

  • versenybíróság elnöke
  • főbíró
  • /
  • vezető-, oldal-, segédbírók
  • regisztráló bíró
  • időmérő bírók
  • tájékoztató bírók, mérlegelő bírók

 

A versenybíróság elnöke

 

A legmagasabb övfokazattal, és bírói minősítéssel rendelkező személy lehet. A verseny rendezőjének döntése alapján – az MKSZ bírói bizottsággal egyeztetve – kerül meghívásra.

Ajánlott a tisztség betöltése olyan versenyeken, ahol több szervezet illetve több nemzet versenyzői vesznek részt, valamint ha a versenyzők különböző versenyszabályok alapján mérik össze tudásukat.

Feladatai:

  • A versenyrendezés és lebonyolítás szakszerűségének általános felügyelete
  • Tekintélyével a különálló szervezetek, nemzetek, stb… eltérő nézeteit koordinálja, összehangolja, illetve szükség esetén az ilyen jellegű vitás kérdésekben dönt.
  • Szakmai egységet képvisel.
  • Több főbíró esetén koordinálja azok munkáját.
  • részt vesz az az óvások elbírálásában

 

Főbíró

A Főbíró/k az egyik legmagasabb bírói minősítéssel rendelkező személy lehet. Vezeti a versenyt, rendelkezései egyaránt kötelezőek a bírákra, a sportegyesületekre (klubokra) azok versenyzőire és vezetőire.

Jogai :

  • Megtilthatja, illetve módosíthatja a verseny megkezdését, ha a verseny kezdetekor a helyszín a berendezés, a felszerelések vagy a személyi feltételek a verseny megkezdésére nem alkalmasak.
  • Mindaddig nem adhat engedélyt a verseny megkezdésére, amíg a versenyorvos nincs jelen.
  • Az egyes súlycsoportok versenyének megrendezését megtilthatja, ha csak egy, kettő induló van.
  • Megváltoztathatja a verseny időrendjét, ha a verseny lebonyolítása ezt szükségessé teszi. A megváltozott időrendet vagy sorrendet a versenyzőkkel, illetve azok vezetőivel időben közölnie kell.
  • Nem engedi versenyezni azokat a versenyzőket, akiknek életkoruk, minősítésük, felszerelésük vagy súlyuk nem felel meg a szabályoknak, illetve versenyfeltételeknek.
  • Félbeszakíthatja a versenyt, ha annak lebonyolítását az edzők, a klubvezetők, a közönség magatartása indokolja, ha a rend helyreállítása nem biztosítható, a verseny végleges befejezését is elrendelheti.
  • Kizárni a versenyből, és eredményét megsemmisíteni azoknak a versenyzőknek, akik súlyos szabálytalanságot, vagy feltűnő fegyelmezetlenséget, esetleg durvaságot követtek el a verseny folyamán. / Megjegyzés: Eredmény megsemmisítése esetében, adott helyezés nem kerül kihirdetésre. /
  • Engedélyezi és meghatározza a fotósok, filmesek létszámát és mozgáskörzeteit.
  • Kizárhatja bíráskodásból azokat a versenybírókat, kik működésük során súlyos hibát /hibákat/ követtek el, fegyelmezetlenül viselkedtek, vagy a rájuk bízott feladatot nem tudták ellátni.
  • A verseny folyamán átcsoportosíthatja a versenybírókat

Kötelességei:

  • Felülvizsgálni a verseny helyének szabályok szerinti elkészítését.
  • Ellenőrizni a versenyhelyek állapotát, a küzdőteret, valamint a verseny lebonyolításához szükséges berendezéseket, felszereléseket / jelzőszalagok, időmérő órák, gongok, védőfelszerelések és személyi feltételek /.
  • Figyelemmel kísérni a verseny szabályos menetét és dönteni a verseny folyamán felmerülő vitás kérdésekben.
  • A beérkezett óvásokat haladéktalanul megvizsgálni, és azonnal dönteni.
  • A verseny megkezdése előtt eligazítani a versenybírókat, a verseny végén kiértékelni működésüket.
  • Irányítani és beosztani a versenybírók munkáját a verseny alatt.
  • A fej KO bejegyzése a BUDO PASS orvosi engedélyek rovatába.
  • A törésre kerülő deszkák ellenőrzése, hogy azok a szabálykönyvben foglaltaknak megfelelnek-e.
  • Az orvos eligazítása, tájékoztatása a versenyt megelőzően és közben.

 

Vezetőbíró

A vezetőbíró feladatai:

  • A vezetőbíró a verseny megkezdése előtt megvizsgálja a verseny színhelyét, a küzdőteret, hogy az a szabályoknak megfelelő méretű és elhelyezésű-e. Intézkedik, hogy az esetleges hiányosságokat megszüntessék. Tapasztalatait közli a technikai felelőssel, ha nem történik intézkedés, jelenti a versenybíróság elnökének.
  • A vezetőbíró formaruhában vezeti a mérkőzéseket.
  • Formaruha: fekete pantalló, sötétkék ing és fehér csokornyakkendő. (Nők részére is)
  • A versenybírók mezítláb vezetik a mérkőzést.
  • A vezetőbírónak általában a küzdőtéren belül kell tartózkodnia és teljes mértékben felelős a mérkőzés levezetéséért.
  • A vezetőbírónak meg kell győződnie arról, hogy sem néző, sem szurkoló, sem fényképész nincs olyan helyen, ahol zavarná a küzdelmet, vagy balesetet okozna a versenyzőknek.
  • A vezetőbíró elindítja és megállítja küzdelmet.
  • A vezetőbíró a részére kijelölt vonalra, a zsűri asztallal szemben áll fel. (Ettől el lehet térni.)
  • A vezetőbírónak kötelessége a piszkos, színes karate gi-t tiszta, fehérre kicseréltetni.
  • Az esetleges találatokat, figyelmeztetéseket, büntetéseket kihirdeti.
  • A vezetőbíró a részére kijelölt vonalra, lehetőség szerint a zsűri asztallal szemben áll fel.
  • A vezetőbírónak kötelessége a piszkos, színes karate gi-t tiszta, fehérre kicseréltetni.
  • Az esetleges találatokat, figyelmeztetéseket, büntetéseket kihirdeti.
  • Esetleges sérülés esetén orvosi segítségnyújtásért folyamodik a verseny orvosához. Az orvos döntése alapján a mérkőzés folytatását, vagy befejezését rendeli el.
  • Szükséges esetben felszólítja az időmérő bírót az óra megállítására.
  • Mozgásával kíséri a küzdelmet oly módon, hogy a legjobb rálátással bírjon arra és a versenyzőktől való távolsága, megfelelő legyen. Értékelhető találat, vagy intés esetén szóban indokolja döntését.
  • Az időmérő bíró jelzésére megállítja a mérkőzést.
  • Köteles figyelembe venni az oldal/sarokbírók jelzéseit a többségi döntés alapján.
  • A mérkőzés végén az üdvözlési sorrend megfelel a mérkőzés kezdetén végrehajtottnak. A mérkőzés végén a versenyzőknek utasítást ad kézfogásra, majd a küzdőtér elhagyására.
  • Javaslattevő joga van a versenybíróság elnöke / főbíró felé a szándékos súlyos szabálytalanságot (küzdelmen kívül) elkövető versenyzőnek a versenyből való végleges kizárására.

 

Megjegyzés:

  • Abban az esetben, ha olyan versenyző lép tatamira, akivel szemben a vezetőbíró nem semleges (pl. saját tanítvány) lehetőség szerint adja át a vezetőbírói szerepét, olyan semleges társának, aki jogosult erre.
  •  

 

Sarokbírók (5 bírós rendszerben)

  • Az sarokbírók a küzdőtér sarkain elhelyezett székeken foglalnak helyet.
  • Az értelem szerinti oldalon piros illetve fehér zászlót tartva a kézben, nyakukban síppal, egyértelmű zászlójelzésekkel – ezzel egyidejű sípjelzéssel – segítik a vezetőbíró munkáját.
  • A vezetőbíró jelzésére – ” Fukushin shugo ” – a feltekert jelzőzászlókat székére helyezve, a küzdőteret megkerülve a vezetőbíróhoz siet.
  • A vezetőbíró kérdésére röviden és tömören véleményt nyilvánít.
  • Az sarokbíró saját tanítványánál lehetőség szerint, arra a küzdelemre adja át a vezető bírói szerepét, olyan semleges társának, aki jogosult erre

 

Segédbírók

  • A segédbírók a vezetőbíróval szemben helyezkednek el.
  • Értelem szerint kezükön fehér és piros zászlóval, egyértelmű kézjelzésekkel segítik a vezetőbíró munkáját. (Az értelem szerinti oldalon piros illetve fehér zászlót tartva a kézben, nyakukban síppal, egyértelmű zászlójelzésekkel – ezzel egyidejű sípjelzéssel – segítik a vezetőbíró munkáját.)
  •  
  • A vezetőbíró kérdésére röviden és tömören véleményt nyilvánít

Időmérő személyzet

 ehetőség szerint ezt a posztot minősített bíró látja el.

  • Az időmérő bíró a versenybíróság asztalának szélén helyezkedik el. Közvetlenül előtte elhelyezve a gong és a versenyóra / stopperóra /.
  • Az időmérőbíró a vezetőbíró ” Hajime ” vagy “Zokko” vezényszavára elindítja az órát és azt csak annak újabb vezényszavára “Jikan” valamint a “T” /time/ jelzés egyidejű felmutatásakor állítja meg.
  • A küzdőidő lejártát gongütéssel jelzi, ezzel egy időben a babzsákot a vezetőbíró lába elé dobja.
  •  

Tájékoztató személyzet

  • Lehetőség szerint ezt a posztot minősített bíró látja el.
  • Megvizsgálja, hogy rendben vannak-e a tájékoztatáshoz szükséges eszközök, gondoskodik az esetleges hiányosságok pótlásáról és a hibák kijavításáról.
  • Bemutatja a közönségnek a bírókat és a versenyzőket, a bírók bemutatása nevük, a versenyzők bemutatása pedig, nevük, sportegyesületük (klubjuk) bemondásával történik.
  • Pontosan és szakszerűen tájékoztatja a nézőket a verseny állásáról, az indulókról, az indulók számáról és a versenyen elért eredményükről, s általában a verseny minden fontos eseményéről.
  • Szükség esetén a szabályokról rövid és szakszerű tájékoztatást ad, vitás esetekben a döntés okát a nézőknek megmagyarázza.
  • Kellő időben felhívja a soron következő párokat, hogy készüljenek fel a mérkőzésükre.
  • A verseny szünetében ismerteti a versenyt támogatók névsorát.
  • Irányítja az eredményjelző-tábla kezelését, gondoskodik arról, hogy a mérkőzések eredményét a táblán késedelem nélkül pontosan feltüntessék.
  • Engedélye nélkül a versenyen a mikrofont más nem használhatja és semmiféle tájékoztató tevékenységet, nem folytathat.
  • Díjkiosztáskor bemondja a győztesek és helyezettek nevét, egyesületüket (klubjukat), esetleges eddig elért kimagasló eredményeiket.

Regisztráló bíró

A regisztráló bíró feladatai:

  • Segíti a verseny lebonyolítását.
  • Elkészíti a mérkőzések lebonyolításához szükséges jegyzéket, versenytáblázatokat és egyéb kisegítő nyomtatványokat.
  • Vezeti a mérkőzések eredményeit és a különböző pontversenyeket.
  • Részt vesz a helyezések megállapításánál.
  • A verseny eredménylistáját a versenytitkár elkészíti, majd átadja a főbírónak, aki hitelesíti aláírásával, majd csatolja a versenyjegyzőkönyvhöz.
  • Felelős a versennyel kapcsolatos írásbeli munkák vezetésének helyességéért, azok feldolgozásáért, a pontok összegzéséért, valamint az egyes indulók és csapatok eredményének megállapításáért
  • Fej-KO esetén a főbíró felé jegyzi annak bejegyzési kötelezettségét a BUDO PASS-ba.
  • Elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyekkel a főbíró megbízza őt.
  • elkészíti a versenyjegyzőkönyvet.

Mérlegelőbíró

A mérlegelőbíró feladatai:

  • A mérlegelés kezdete előtt negyedórával meg kell jelenjen a mérlegelés helyszínén.
  • Ellenőrzi a mérleget, annak működőképességét, és ellenőrzi a mérlegeléshez szükséges formanyomtatványokat, és a segítők meglétét / jegyzőkönyvvezetők, versenyorvos /.
  • A nevezések alapján, ellenőrzi a versenyzők megjelenését, személyazonosságukat és a sportorvosi vizsgálaton történt megjelenésüket.
  • Ellenőrizze a versenyzők 2.2.1. pont szerinti indulási jogosultságát dokumentumok alapján, valamint az esetleges eltiltásra vonatkozó bejegyzést.
  • A mérlegelt súlyt a mérlegelési jegyzőkönyvre felvezetteti. A szabályok adta kereten belül átírhatja a versenyzőt a mérlegelt súlycsoportba.
  • A szabálykönyvben foglaltaknak nem megfelelése esetén feljegyzi a hiányosságokat és értesíti a főbírót.
  • Ellenőrzi a védőfelszerelések szabálykönyvnek történő megfelelését, azokat pecséttel (aláírással) ellátja.
  • Aláírásával hitelesíti a mérlegelés végén a mérlegelési jegyzőkönyvet.

 

Női versenyeken női mérlegelő bírót kell biztosítani!

 

1.5.5 A verseny elnöke

A rendezőszerv által felkért reprezentatív személy.

1.5.6 A versenyorvos és az orvosi szolgálat

Versenyt csakis versenyorvos jelenlétében szabad megtartani, ezért minden versenyre versenyorvosokról kell gondoskodni, mely a rendezőség feladata. A versenyorvos lehetőleg baleseti sebész, traumatológus legyen. Mentő biztosítása szintén a rendezőség kötelessége / a 6/1991NI1. 23. MKM Sporteseményekkel kapcsolatos egészségügyi feladatokról (4. szakasz) rendelkezés alapján /.

Ha a verseny közben az orvos eltávozott, a verseny folytatását fel kell függeszteni mindaddig, amíg az orvos nem áll ismét rendelkezésre.

Minden versenyen, mérlegelés előtt, a versenyzőknek orvosi vizsgálaton kell részt venniük. A versenyzőket a mérlegelés sorrendjében kell orvosi vizsgálatra küldeni.

A vizsgált versenyzők nevét fel kell jegyezni, és egyeztetni kell a mérlegelési jegyzőkönyvvel, majd az egyeztetés után záradékkal köteles ellátni és az orvos aláírásával, és bélyegzőjével igazolni. Ha a versenyorvos egészségügyi problémát talál a versenyzőnél, nem engedélyezi annak versenyen történő indulását. A vizsgálat kiterjed: törés, repedés és látható, illetve tapintható sérülés, nyílt seb, magas vérnyomás, szédülés, láz, rosszullét ellenőrzésére.

Tilos a versenyzőnek a verseny előtt vagy közben bármilyen serkentő szert /doppingot/ használni. Ha ennek gyanúja felmerül, akkor a főbíró a rendező klub vezetőjét felkéri a doppingvizsgálat lefolytatására.

Aki e tiltó rendelkezés ellen vét, szigorú fegyelmi büntetésben részesül. Az orvos ellenőrzi, hogy a verseny színhelye megfelel-e az egészségügyi követelményeknek. Az egyes mérkőzéseken, annak tartama alatt, a versenyorvos a vezetőbíró felkérésére bármikor ellátásban részesítheti a versenyzőket. Az orvos a verseny lebonyolításhoz szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosításról beszámol a versenybíróság elnökének, aki csak ezután engedélyezheti a verseny lebonyolítását.

A versenyen előforduló sérülésekről jegyzőkönyvet készít.

1.5.7 Rendezőség

A rendezőség feladata:

 

  • A verseny rendezéséhez szükséges Magyar Karate Szakszövetség versenyrendezői licenszének megszerzése az MKSZ versenynaptárában szereplő versenyek esetén
  • a verseny színhelyének előkészítése, külön tekintettel a betartandó tűz-, baleset- és munkavédelem előírásainak.
  • a szükséges védőfelszerelések biztosítása, szabályszerűségük előzetes ellenőrzése
  • a terem díszítése
  • a nézők fogadása
  • a verseny alatt a rend fenntartása
  • a segédszemélyzet biztosítása
  • az öltözők, fürdők előkészítése
  • a versenybíróság elnöke/főbíró utasításainak végrehajtása
  • a bírói díjak kifizetése. (módja: verseny befejezésekor, a főbírói értékelés után)

 

Ha egy versenyző küzdelem közben megsérül, és kórházi ápolásra szorul a rendező szervnek kötelessége gyors elszállításáról gondoskodni. A rendező szerv, felelős az időmérők és az időméréshez szükséges eszközök, személyzet, jelzőkészülékek, zászlók, védőfelszerelések jelzőövek stb. meglétéről gondoskodni. A rendező klub vezetőjének felelőssége, hogy az asztaloknál ülő segítőszemélyzet tisztában legyen a versenyszabály könyv idevonatkozó rendelkezéseivel.

A versenybírókat külön öltözőben kell elhelyezni, elválasztva a versenyzőktől és azok vezetőitől.

Az ajtóra ki kell írni, hogy bírói öltöző és biztosítani kell hogy, oda csak a versenybírók léphessenek be.

1.5.8 Nézők

A nézők kizárólag a részükre kijelölt és fenntartott helyen tartózkodhatnak.

A küzdőtértől legalább 3 méter távolságra lehet a nézők első sora.

A nézőknek a versenyeken fegyelmezetten és sportszerűen kell viselkedniük. Magatartásuk buzdításuk és tetszésnyilvánításuk közben feltétlenül kerüljék a rendzavarást, a sport szellemével össze nem egyeztethető viselkedést, amellyel zavarhatnák vagy befolyásolhatnák a versenyzőket vagy a versenybíróságot. Azt a nézőt, aki a mérkőzés rendjét sportszerűtlen magatartásával, megjegyzésekkel, vagy bármilyen módon zavarja, a versenybíróság elnöke/főbíró kiutasíthatja. A nézőközönségre is kötelezőek a versenyszabályok és a terem rendtartása. A verseny színhelyén a közönség számára tilos a dohányzás és az alkoholfogyasztás.

2.0       Versenyek szervezése

 

A hivatalos MKSZ Knock Down versenyek, kizárólag ezen szabálykönyv szerint rendezhetők és ez kötelező a MKSZ minden tagja / versenyző, edző, versenybíró, egyesületi vezető vagy tag, néző, sportegyesület (klub) vagy egyéb más szerv / számára.

A nemzetek közti és a nemzetközi versenyek a nemzetközi szabálykönyv szerint is rendezhetők.

 

2.1 A verseny előkészítése

2.1.1. Versenynaptár

A versenynaptárnak tartalmaznia kell minden korosztály minősítési versenyeit. A MKSZ minden évben összeállítja a sportág nemzetközi versenyeit, figyelembe véve az általa megrendezett versenyek sorrendjét, időpontját. A versenynaptárban szereplő időpontokhoz alkalmazkodva a MKSZ és az egyesületek bejelentik a megrendezni kívánt versenyeit, az időpont és a versenyjellegének megjelölésével. E bejelentések végső határidejét a MKSZ az érdekeltekkel hivatalosan közli. A határidőre beérkezett bejelentések alapján készül az országos versenyeket tartalmazó versenynaptár.

 

2.1.2 A versenyek engedélyezése

Az egyesületek által rendezett -az MKSZ hivatalos versenynaptárába bekerült- versenyek engedélyezését a MKSZ végzi. A versenykiírást, legalább 5 héttel a versenynaptárban feltüntetett időpont előtt a MKSZ címére kell eljuttatni levélben vagy emailban. A beküldött példányokból a szövetség 1 példányt záradékolva 15 napon belül, visszaküld. A versenykiírás csak a záradékolt példány birtokában sokszorosítható. Határidő után beérkező versenykiírás csak egészen kivételesen, indokolt esetben látható el az engedélyező záradékkal.

 

A MKSZ a versenykiírást módosíthatja, ha az a szabályzattól eltérő vagy hiányos

 

2.1.3 Versenykiírás

A versenykiírást a verseny előtt héttel el kell elkészíteni, hogy azt legkésőbb a verseny napja előtt egy hónappal az érdekelteknek meg lehessen küldeni.

A versenykiírásnak tartalmaznia kell:

  • A verseny, pontos megnevezését.
  • A verseny célját / pl. meghívásos karate verseny célja, hogy a sportkörök közötti barátságot elmélyítsük, és szép küzdelmekkel felkeltsük a szélesebb rétegek érdeklődését, stb. /
  • A versenyek idejét és helyét / itt fel kell tüntetni a verseny ünnepélyes megnyitásának pontos idejét is/. A versenyek rendezőjét, a sportszerv nevét / itt kell megjelölni a versenybíróság elnökének és a főbírónak a nevét is /.
  • A verseny résztvevőit / pontosan kell meghatározni, hogy kik vehetnek részt a versenyen /
  • A verseny programja / az ünnepélyes kezdés és zárás módját stb. /.
  • A díjazás módját / meg kell határozni, hogy kik, hányan és milyen versenydíjakat kapnak/
  • A költségeket / meg kell határozni, hogy a versennyel kapcsolatos költségek kit terhelnek /.
  • A mérlegelés és orvosi vizsgálat időpontját pontos időpont meghatározással.
  • A nevezés határidejét, pontos helyét és rendjét / itt kell feltüntetni, hogy a sorsolást hol, mikor, kinek a jelenlétében tartják /. A nevezés határideje a feladás idejét jelenti!
  • Minden olyan jellegű közölnivalót, amely az eddig felsorolt pontokhoz nem tartozik, de a résztvevők szempontjából lényeges “Egyebek” címen kell feltüntetni / Pl. szállás, stb. /
  • A nevezési díj mértékét.

 

 

2.1.4 A versenybírók felkérése és díjazása

 

A Knock Down karate versenyek lebonyolításához hivatalos versenybíróságot kell kijelölni. A versenybíróság kijelölését a bírói albizottság végzi egyeztetve a verseny rendezőjével.

A versenybíróság felkérése a rendező sportegyesület (klub/ szervezet) feladata.

A versenybírák időben történő meghívása a rendező egyesület feladata, mely a versenykiírással egy időben történjék.

Bírói (minimum) napidíjak (Forint):

Bírói díjak: 

  • Nemzetközi – 1000 Ft/óra
  • “A” kat.- 800 Ft/óra
  • “B” kat.- 600 Ft/óra
  • “C” kat.- 400 Ft/óra
  • Útiköltség:- MÁV I.osztályú jegy ára.

A bírói díjak és útiköltség kifizetési módja: számla ellenében, megbízási díjként.

Az a versenybíró, aki bármely okból a felkérésnek nem tud eleget tenni, fegyelmi terhe mellett köteles erről a rendező egyesületet értesíteni, hogy helyetteséről időben lehessen gondoskodni. A kijelölt és felkért versenybírók kötelesek a verseny színhelyén / ha egyéb intézkedést a versenyről szóló értesítés nem tartalmaz, /a verseny kezdete előtt 1 órával a verseny rendezőjénél jelentkezni. /kivéve a mérlegelőbírókat, akik a mérlegelés kezdete előtt negyed órával jelen kell, hogy legyenek./

 

2.1.5 A bírói magatartás általános szabályai

A bírók határozott és a szabályok szellemének megfelelő helyes intézkedéseikkel, valamint a verseny területén tanúsított fegyelmezett magatartásukkal mutassanak jó példát.

Szabálytalan versenyzés, vagy fegyelmezetlen magatartás esetén a döntés joga a vezetőbíróé, küzdőtéren kívüli fegyelmezetlenség esetén a versenybíróság elnökéé.

Ha az egyes mérkőzések levezetésére kijelölt versenybírók feladatukat nem a szabályoknak megfelelően látják el – részrehajlást vagy szándékos szabálysértést követnek el, vagy magatartásuk ellen kifogás emelhető – a verseny főbírója, tisztségükről azonnal leválthatja őket, súlyosabb esetekben ellenük fegyelmi eljárást indítványozhat, tisztelet díját részben vagy egészben visszatarthatja.

A versenybírók minősítését – elméleti és gyakorlati tudásuk, rátermettségük alapján – a kijelölt tanfolyam elvégzése után az MKSZ, vagy az egyes szervezetek Bírói Albizottsága állapítja meg és jogában áll ezen változtatni.

Versenybírók magatartása bírói tevékenységük közben mindig legyen határozott, egyértelmű és fegyelmezett. A bírók más beosztást a verseny ideje alatt nem tölthetnek be.

2.1.6 Hírverés

Versenyeket különféle módon / hirdetés, plakát, sajtó, rádió, stb. /, a rendező által, lehet népszerűsíteni. A hírverés csak a valóságnak megfelelő adatokat tartalmazhat.

2.1.7 Nevezés

A sportegyesületek (klubok), kötelesek a versenyen induló csapatokat, versenyzőket a versenykiírás követelményeinek megfelelően nevezni.

A nevezéseket a rendszeresített nevezési lapon /lásd melléklet/, olvasható írással, kell elkészíteni úgy, hogy a versenyt rendező szervnek vitatható problémát ne okozzon.

A nevezési lapon fel kell tüntetni:

  • a nevező sportegyesület (klub), nevét és pontos címét
  • a benevezett versenyző nevét, születési idejét
  • az övfokozatát / Kyu, Dan /, BUDO PASS számát
  • melyik kor- illetve súlycsoportban kívánja a sportegyesület (klub) indítani

 

A nevezési lapot géppel vagy nyomtatott nagybetűvel kell kitölteni. A nevezést a nevező sportegyesület (klub) vezetőjének aláírásával és dátumozással kell ellátni. Csapatverseny esetén is a nevezésnek név szerint tartalmazni kell, hogy kik és hányan vesznek részt a versenyen.

A nevezést lehetséges elektronikusan is benyújtani a meglévő szabályok szerint

A nevezéseket a nevező sportszervek kötelesek a nevezési határidő előtt a versenykiírásban megjelölt címre eljuttatni levélben vagy emialban, valamint ezzel egy időben a nevezési díjat feladni.

Nevezési határidő után érkezett nevezéseket csak abban az esetben szabad elfogadni, ha a nevező sportegyesület (klub) minden kétséget kizáróan igazolni tudja, hogy a nevezés a nevezési határidő lejárta előtt megtörtént.

 

Nevezési díjak maximum összege:

A nevezési díjakat az összes nevezett versenyző után kell megfizetni! (Orvosi igazolás alapján felmentést adható). Utánpótlás (gyermek, serdülő, ifjúsági és junior) versenyeken klubonként maximum: 15 fő

 

  • gyermek-junior   000,- Ft./fő
  • C, B szabály rendszer   000,- Ft. /fő
  • A felnőtt   000,- Ft/fő
  • CSB 000,- Ft./csapat

 

Ettől a verseny rendező lefele eltérhet.

A nevezési díj  100 %-a a versenyrendezés költségvetésének részét képezi

2.1.8 Rendkívüli esetek

 

Ha valamilyen okból a verseny elmarad, legkésőbb a kiírt kezdési időpont előtt egy héttel tartozik a rendező szerv az illetékes szövetséggel és az érdekelt egyesülettel a verseny elmaradását hivatalosan közölni. Ennek elmulasztása esetén (az igazoltan) a felmerülő összes költségek a rendező szervet terhelik / versenyzők, vezetők, versenybírák költségei /. (Vis Maior esetén a rendező szervnek nincs költség átvállalási kötelezettsége.)

 

Ha egy súlycsoportba csak 2 fő mérlegel, akkor az bemutató mérkőzésként kerül megrendezésre. Ettől a szervező eltérhet, és kioszthat díjazást.

2.2. A verseny lebonyolítása

 

2.2.1 A versenyzők indulási jogosultsága

A versenyzők indulási jogosultságának megállapítása a mérlegelés előtt történik. A mérlegelő bírók csak a következő feltételeknek megfelelő versenyző indulását engedélyezhetik:

  • aki rendelkezik a tárgyévre érvényesített  /szakági bélyeggel/  BUDO PASS-al
  • érvényes nevezéssel rendelkezik az adott versenyre
  • érvényes időszaki sportorvosi ” Versenyezhet ” engedéllyel rendelkezik (felnőtteknél egy év, egyéb kategóriában fél év)
  • a verseny előtti orvosi vizsgálaton versenyzésre megfelelt
  • fegyelmi, vagy orvosi okból a versenyzéstől nincs eltiltva.
  • rendelkezik érvényes sport-, élet-, és balesetbiztosítással , illetve versenyengedéllyel,
  • befizette a nevezési díjat

A versenyző csakis az igazolványban szereplő sportegyesület (klub) színeiben versenyezhet. A versenyzők indulási jogosultságának megállapításánál, amennyiben azok a jelen szabályokkal nem ellenkeznek, a versenykiírásban foglaltakat is figyelembe kell venni. Ilyen feltételek lehetnek, pl. bizonyos versenyeredményeket elért versenyzők kizárása, vagy egy korcsoporton belül bizonyos korosztályok kizárása, vagy egyes súlycsoportok kizárása.

 

2.2.2 Mérlegelés, orvosi vizsgálat

A mérlegelést úgy kell megkezdeni, hogy az a verseny kezdete előtt egy órával befejeződjék.

A mérlegelést a mérlegelő bírók jelenlétében, a versenykiírásban megjelölt időpontban pontosan kell megkezdeni.

Minden esetben olyan mérleget kell használni, amelynél a pontos súlyt le lehet olvasni / felrakható súlyokkal, vagy tolósúlyokkal működő, vagy digitális kijelzésű mérleg /. A rendező szerv a versenyben résztvevők részére próbamérlegelési lehetőségről köteles gondoskodni, a hivatalos mérlegelés megkezdése előtt.

Mérleget a hivatalos mérlegelés előtt ellenőrizni kell. A beszabályozott mérleget kizárólag a mérlegelő bíró kezelheti.

A mérlegelésnél a mérlegelő bírón, megbízottján kívül az érdekelt sportegyesületek (klubok) egy – egy megbízottja jelen lehet, azonban az utóbbi vezetőnek a mérlegelésnél beleszólási joguk nincs. Vezetőknek a jegyzőkönyvekbe / mérlegelési / betekintési joguk nincs, csak a sorsolás után; a tájékoztatóbírótól szerezhetnek tudomást a súlycsoportokban indulók számáról.

A versenyzők kötelesek pontosan a kitűzött időpontban mérlegelésen megjelenni, és a mérlegelés után a versenyrendezőség rendelkezésére állni. Ha a versenyző a mérlegelési idő után érkezett, akkor saját hibájából elveszti indulási jogosultságát

Több napos verseny alkalmával a verseny második és minden további napján nincs mérlegelés, a verseny résztvevői azokban a súlycsoportokban küzdenek, amelyikben kezdtek. A mérlegelés eredményét a súlycsoportonként előkészített mérlegelési jegyzőkönyvbe kell bevezetni. A versenyzők súlyát pontosan kilogramm és dekagramm beírásával kell feltüntetni. Hivatalosan a versenyző a mérlegelési időn belül többször is mérlegre állhat. A mérlegelési jegyzőkönyvet a mérlegelő bírónak kell aláírni.

Az orvosi vizsgálat eredményét ugyancsak a mérlegelési jegyzőkönyvbe kell bevezetni, mégpedig a versenyorvos a versenyre alkalmas versenyzők neve mellé ” alkalmas “, azoknak a versenyzőknek a neve mellé, akiket nem talált alkalmasnak ” nem ” záradékot köteles saját kezűleg bejegyezni, és kézjegyével ellátni.

A mérlegelési jegyzőkönyvet a versenybíróság elnöke köteles a hivatalos jelentéshez csatolni. A mérlegelt versenyzők részére megfelelő helyet kell biztosítani a bemelegítéshez, ahol rajtuk és az edzőkön kívül csak a hivatalos személyek tartózkodhatnak, ha munkájuk azt szükségessé teszi.

Ha a versenyző a nevezési súlyhatáron átesik (akár alá, akár fölé), úgy át kell írni a mérlegelt kategóriába! (kivételt képez, ha a delegált versenyzők száma az adott kategóriába limitált. Ebben az esetben a versenyzőt ki kell zárni.) Diákolimpia esetén, a döntő során csak abban a súlycsoportban indulhat ahol a selejtezők során indult. Döntő során külön mérlegelés nem történik, a vezetőbíró ellenörző mérlegelést végezhet. Amennyiben a versenyző 3 kg-mal meghaladja az adott súlycsoport súlyhatárát, a versenyzőt ki kell zárni.

 

2.2.3 Sorsolás

Csak a nevezési határidőig beérkezett, a versenybíróság által elfogadott és a mérlegelésen megfelelt versenyzők nevezését szabad sorsolni. Egyéni versenyeken, a sorsolást súlycsoportonként közvetlenül a mérlegelés után kell megtartani.

A sorsolást manuálisan ill. számítógéppel is lehet végezni. A sorsolást a versenykiírásban feltüntetett helyen és időpontban kell megtartani. A sorsolást a versenybírók végzik, a regisztráló bíró segítségével, a főbíró irányításával, a verseny megkezdése előtt /mérlegelés után/ legalább egy órával a résztvevő sportegyesületek (klubok) megbízottjainak jelenlétében. A sorsoláson minden olyan sportegyesület (klub) képviselője jelen lehet, aki versenyzőjét a versenyre benevezte. Amennyiben valamelyik sportegyesület (klub) képviselője a sorsoláson nem jelenik meg, utólag a sorsolás miatt nem szólalhat fel, és nem tehet észrevételt. Kivéve műhibák esete /versenyző a ténylegestől eltérő súly vagy korcsoporti beosztása, kihagyás/. Egy személy több sportegyesületet (klubot) is képviselhet, ha a megfelelő megbízólevéllel rendelkezik.

Az a versenyző, aki az első fordulóban nem kap ellenfelet, mint “erőnyerő” kerül tovább. Azonos sportegyesületbe (klubba) tartozó versenyzők az első fordulóban nem sorsolhatók össze. Ezt a szempontot azonban csak az első fordulóban kell figyelembe venni.

 

Sorsolásnál tekintettel kell lenni arra, hogy a verseny:

  • egyenes kieséses rendszerben
  • körmérkőzéses rendszerben
  • vegyes / körmérkőzéses és kieséses / rendszerben zajlik

 

A versenybíróság elnöke / a főbíró döntése alapján irányított, előzetes sorsolás is lehetséges.

A diákolimpián a területi selejtezőket követően megtörténik a sorsolás. A döntőn meg nem jelenő versenyzőt ki kell húzni, ellenfele automatikusan nyer. Különösen indokolt esetben a verenybíróság elnőke vagy a főbíró kérheti az egys kor/súlycsoportok újrasorsolását.

 

2.2.4 Ünnepélyes megnyitás

Minden versenyt ünnepélyesen kell megnyitni. A verseny színhelyét a lehetőségekhez mérten fel kell díszíteni. Nemzetközi versenyen a résztvevő országok zászlói a verseny területén legyenek elhelyezve.

A verseny ünnepélyes megnyitásához fel kell vonulni a vezetőknek, versenyzőknek, valamint a versenybíróságnak a számukra kijelölt módon és helyre. A versenyzők egységesen karate öltözetben vonulnak fel. A versenyt a versenybíróság elnöke vagy a főbíró vagy a megnyitásra felkért prominens személy nyitja meg.

 

2.2.5 Küzdelmek

A küzdelmek lezajlásának szabályai a „3.0 Részletes szabályok” című fejezetben találhatók

 

2.2.6 Óvás

Óvást csak a versenyen résztvevő csapat vezetője vagy edzője nyújthat be a főbíróhoz. Az óvást a sportegyesület (klub) nevében, írásban kell benyújtani.

Óvást benyújtani a nevezési határidőtől az eredményhirdetésig mindig csak az adott fordulóra lehet.

Az óvás csupán a verseny rendezésére, menetére, résztvevőire és bírói műhibákra vonatkozhat.

Az óvás díja 5000 Ft, ami az MKSZ költségvetésének a részét képezi vagy .(ami a rendező klub bevételét képezi). A főbíró döntését a versenybíróság elnöke másodfokon felülbírálhatja. A másodfokú felülbírálatnál nincs újabb óvási díj fizetési kötelezettség)

(Az óvás díjának megfizetése bizonylat ellenében történik)

Jogos óvás esetén az óvás díja visszajár

A bírók döntése ellen óvás nem emelhető!

A verseny lefolyása, annak valamely részlete vagy egyes versenyzők magatartása miatt – tehát a verseny megkezdésétől annak befejeztéig – óvást beadni csak a következő forduló megkezdéséig lehet a versenybíróság elnökéhez.

A főbíró köteles azonnal a beadott óvások ügyében döntést hozni, és azt közölni az érintettekkel. A menyiben az óvásnak helyt adnak, úgy a befizetett díjat, az óvást benyújtó visszakapja.

A versenybíróság elnökének döntése végleges, fellebbezésnek helye nincs.

 

2.2.7 Díjazás

A versenyeken győztes vagy helyezett versenyzők díjazásának mértékéről, a díjkiosztás helyéről és időpontjáról a versenykiírás intézkedik. Alapelv legyen, hogy a versenyző a díjakban a sportteljesítmények erkölcsi megbecsülését lássa.

Díjként érmek, veretek, jelvények, művészi és kulturális tárgyak, könyvek, emléktárgyak és oklevelek adhatók. Tiszteletdíjként pénzdíj is adható.

Egyéni és csapatversenyeken az első három helyezettnek mindenképpen, súlycsoportonként 8 vagy ennél több induló esetén 2 harmadik helyezés is adható.

Emlékversenyen valamennyi versenyző jutalmazható emlékéremmel vagy oklevéllel. Csapatversenyeken a helyezett csapat minden tagja díjazásban részesül.

Csapatverseny esetén a legjobb egyéni teljesítményt külön is lehet díjazni.

Csapatversenyeken a mérkőző tartalékok részére is díjat kell kiadni.

Különdíjak is adhatók.

Annak a versenyzőnek, aki a 3-as körmérkőzésen, a 7-es egyenes kieséses versenyen erőnyerőként, győzelmet nem ért el, III helyezés nem adható

 

2.2.7 Helyezések megállapítása

 

Attól függően, hogy a verseny sorsolása a 2.2.3 pontban említett lehetőségek közül milyen módon történt, különböző módon kell megállapítani a helyezéseket.

Egyenes kieséses rendszer esetében az a versenyző győz, aki vesztes küzdelem nélkül a legtöbb nyert mérkőzést teljesített, így a tábla élén végzett. Második lett a döntő vesztese. Harmadik helyezettek az elődöntők vesztesei.

Körmérkőzések esetén az alábbiak szerint történik az eredmények meghatározása:

  1. Meg kell vizsgálni a jegyzőkönyvek szerint minden résztvevőnél a nyert mérkőzések számát. Ez alapján kialakulhat a végeredmény, aszerint, hogy a legtöbbet nyert versenyző lesz a győztes, és így tovább.
  2. Amennyiben valahol azonos számú nyert mérkőzések vannak, akkor az alábbi eseteket kell mérlegelni:
    1. Két versenyzőnek van azonos pontja: az egymás elleni eredményük dönt.
    2. Kettőnél több versenyzőnek van azonos pontja (körbeverés): ekkor számba kell venni először az IPPON-ok számát. Az a versenyző kerül előre, aki több ippont ért el. Ha ezek is egyenlők, akkor számba kell venni a WAZA-ARI-k számát (ha ezek már az ipponnál beszámításra kerültek, akkor nem kell figyelembe venni). Akinek több az elért pontja az kerül előre a helyezéseknél. Ha még ezek alapján sem sikerül döntést hozni, akkor a GENTEN-ek számát kell sorba állítani, majd a CHUI-k számát. Ha ezek alapján sem lehet eredményt hirdetni, akkor a legkönnyebb versenyző nyer.

 

2.2.8 Díjazás

A versenyeken győztes vagy helyezett versenyzők díjazásának mértékéről, a díjkiosztás helyéről és időpontjáról a versenykiírás intézkedik. Alapelv legyen, hogy a versenyző a díjakban a sportteljesítmények erkölcsi megbecsülését lássa.

Díjként érmek, veretek, jelvények, művészi és kulturális tárgyak, könyvek, emléktárgyak és oklevelek adhatók. Tiszteletdíjként pénzdíj is adható.

Egyéni és csapatversenyeken az első három helyezettnek mindenképpen, súlycsoportonként 8 vagy ennél több induló esetén 2 harmadik helyezés is adható.

Emlékversenyen valamennyi versenyző jutalmazható emlékéremmel vagy oklevéllel. Csapatversenyeken a helyezett csapat minden tagja díjazásban részesül.

Csapatverseny esetén a legjobb egyéni teljesítményt külön is lehet díjazni.

Csapatversenyeken a mérkőző tartalékok részére is díjat kell kiadni.

Különdíjak is adhatók.

 

2.2.8. A verseny befejezése

A verseny befejezése mindenkor ünnepélyes. A helyezést elért és szólított versenyzők együtt vonulnak fel az eredményhirdetésre és a díjkiosztásra. A tájékoztató bíró kihirdeti az eredményeket és a versenybíróság elnöke vagy az erre felkért személyek, átadják a díjakat. Minden versenyző, aki nyert, vagy helyezve lett, meg kell, hogy várja a hivatalos díjkiosztást, és részt kell vennie rajta.

 

3.0       Részletes szabályok

3.1 Szabályrendszer

3.1.1 Versenyek rendszere

A hazai knock down karate versenyeken kétféle versenyrendszert különböztetünk meg az alábbiak szerint:

  • Knock Down kumite versenyek felnőtt férfiak és nők, részére, amely lehet egyéni, illetve csapatverseny, valamint, gyermek, serdülő, ifi és juniorok számára, mellkasvédővel vagy anélkül.
  • Kata versenyek férfi és női kategóriában, felnőtt és utánpótlás korcsoportok részére

 

Knock Down karate versenyek rendezhetők:

  • kieséses rendszerben / 7 fő vagy afölött /
  • körmérkőzéses rendszerben / 3-5 fő /
  • vegyes rendszerben / 6 között /

A vegyes rendszer a kieséses és a körmérkőzéses rendszer keveréke.

A verseny rendszerét a technikai értekezlet jogosult kialakítani, kategóriánként lemérlegelt versenyzők létszáma alapján.

3.1.2 A versenyzők korcsoport beosztása

Gyermek e    korcsoportba lép a versenyző a 6. életévét betöltését követő naptári év január 1-én.

Gyermek I.   korcsoportba lép a versenyző a 8. életévét betöltését követő naptári év január 1-én.

Gyermek II.  korcsoportba lép a versenyző a 10. életévének betöltését követő naptári év január 1-én.

Serdülő         korcsoportba lép a versenyző a 12. életévének betöltését követő naptári év január 1-én.

Ifjúsági         korcsoportba lép a versenyző a 14. életévének betöltését követő naptári év január 1-én.

Junior            korcsoportba lép a versenyző a 16. életévének betöltését követő naptári év 1-én.

Felnőtt          korcsoportba lép a versenyző a 18. életévük betöltését követő naptári évjan.1 -én.

Senior I         korcsoportban lép a versenyző a 35. életévük betöltését követő naptári évjan.1 -én.

Senior II       korcsoportban lép a versenyző a 40. életévük betöltését követő naptári évjan.1 -én.

 

3.1.3 Az övfokozat szerinti indulás feltételei az MKSZ hivatalos versenyein

  • gyermek előkészítő korcsoportban 10. kyu (knock down)
  • gyermek I, II és serdülő korcsoportban 9. kyu (knock down) 8. kyu (Knock Down pont kumite) 9 kyu
  • ifúsági korcsoportban 8. kyu
  • junior korcsoportban 7. kyu
  • felnőtt korcsoportban „A” kategóriában Knock Down kumitéban és katában 4. kyu
  • felnőtt korcsoportban „B” kategóriában Knock Down kumitéban és katában 6-kyu -1. kyu
  • felnőtt korcsoportban „C” kategóriában Knock Down kumitéban és katában 9-5. kyu
  • felnőtt korcsoportban „Senior” kategóriában Knock Down kumitéban és katában 4. kyu
Korcsoport

Nem

Kor
Versenyszám
Küzdőidő Súlycsoport Övfokozat
Gyermek előkészítő Fiú 7-8 év Knock down kumite- 1+0,5 perc- 20/30/35/+35- 10. kyu-
Lány 7-8 év Knock down kumite- 1+0,5 perc- 20/25/30/+30- 10. kyu-
Gyermek I. Fiú 9-10 év Knock down kumiteK.D. mellkasvédő 1+0,5 perc2+1 perc 30/35/45/+4532/39/+39 9. kyu8. kyu
Lány 9-10 év Knock down kumiteK.D. mellkasvédő 1+0,5 perc2+1 perc 20/25/30/+3032/+32 9. kyu8. kyu
GYERMEK II. fiú 11-12 év Knock down kumiteK.D. mellkasvédő 1+0,5 perc2+1 perc 40/45/50/+5040/52/+52 9. kyu8. kyu
lány 11-12 év Knock down kumiteK.D. mellkasvédő 1+0,5 perc2+1 perc 35/40/45/+4535/42/+42 9. kyu8. kyu
SERDÜLŐ fiú 13-14 év Knock down kumiteK.D. mellkasvédő 1,5+1 perc2+1 perc 45/55/65/+6542/52/62/+62 9. kyu8. kyu
lány 13-14 év Knock down kumiteK.D. mellkasvédő 1,5+1 perc2+1 perc 40/45/55/+5545/55/+55 9. kyu8. kyu
IFJÚSÁGI fiú 15-16 év Knock Down kumite 2+1+1 perc 55/65/+65 8. kyu
lány 15-16 év Knock down kumiteK.D. mellkasvédő 2+1+1 perc2+1 perc 50/60/+6053/60/+60 8 kyu
JUNIOR fiú 17-18 év Knock Down kumite, kata 2+2+1 perc 65/75/+75 7. kyu
lány 17-18 év Knock Down kumite, kata 55/65/+65 7. kyu
FELNŐTT                   ABFérfi         C

 

Senior I

Senior II

19 év19 év19 év

 

35-40 év

41-    év

Knock Down kumite, kata

 

 

3+2+2+2 perc2+2+2 perc2+1+1 perc

 

2+2+2 perc

2+2+2 perc

70 kg80 kg90 kg

 

+90 kg

4. kyu6. kyu-1kyu8. – 3. kyu

 

4. kyu

4. kyu

                  ANői           BC 19 év19 év19 év Knock Down kumite, kata 2+2+2 perc2+1+1 perc3+2+2+2 perc   55 kg65 kg+65 kg 4. kyu6. kyu-1. kyu8. – 3. kyu

 

3.1.5 Küzdőidő

  • gyermek és serdülő korcsoportban: 1+0,5 perc (Knock Down)

2+1 perc (K.D. mellkasvédő)

  • ifjúsági korcsoportban: 2+1+1 perc
  • junior korcsoportban: 2+2+1 perc
  • felnőtt korcsoportban „A” kategória: 3+2+2+2 perc
  • felnőtt korcsoportban „B” kategória: 2+2+2 perc
  • felnőtt korcsoportban „C” kategória: 2+1+1 perc
  • felnőtt korcsoportban „Senior” kategória:2+2+2 perc

A felnőtt versenyek esetében a selejtezők 3+2+2 perc

3.1.6 Védőfelszerelések

  • gyermekek részére: (Knock Down): lábszárvédő, altestvédő, fejvédő, seikenvédő,

lányok részére mellvédő   (K.D. mellkasvédő): lábszárvédő, altestvédő, fejvédő, seikenvédő, mellkasvédő

  • serdülők részére: (Knock Down): lábszárvédő, altestvédő, fejvédő, seikenvédő, lányok részére mellvédő
  • (K.D. mellkasvédő: lábszárvédő, altestvédő, fejvédő, mellkasvédő
  • ifjúságiak részére: (Knock Down): lábszárvédő, altestvédő, fejvédő lányok részére mellvédő (K.D. mellkasvédő lábszárvédő, altestvédő, fejvédő lányok részére mellkasvédő.
  • juniorok részére: lábszárvédő, altestvédő (lányok részére kosaras mellvédő)
  • felnőtt nők részére: lábszárvédő, altestvédő (opcionális), kosaras mellvédő
  • felnőtt férfiak „A” kat.: herevédő
  • felnőtt férfiak „B” kat.: lábszárvédő, herevédő
  • felnőtt férfiak „C” kat.: lábszárvédő, fejvédő, herevédő
  • felnőtt férfiak „Senior”.: lábszárvédő, herevédő, (könyök és térdvédő megengedett)

Fogvédő minden korosztály számára opcionálisan használható.

Herevédő:

A herevédő kemény műanyagból készüljön.
Elhelyezése vagy a fürdőnadrágban vagy speciálisan erre a célra készült tartóban a dogi nadrág alatt történjen.
Viselése fiú és férfi versenyzők számára kötelező.

Mellvédő:
A mellvédő kemény műanyagból készült legyen, kosaras kiképzéssel, mely nem takarja a gyomorszájat.
Női versenyeken használata kötelező.

Lábszárvédő:
Vászon borított szivacsból készül, amely fedi a sípcsontot és a lábfejet.
Gyermek, serdülő, ifjúsági és junior korosztályokban, illetve felnőtt nők versenyein kötelező.

Fejvédő:
Öntött műanyag, szivacs és műbőr borítással, vagy műbőrrel borított kemény szivacs, amely takarja a koponyát, kivéve az arckoponyát, és megfelelő térlátást nyújt.
Gyermek, serdülő és ifjúsági korosztályban használata kötelező.

Lágyékvédő:
Kemény műanyag, puha műanyag borítással, ami védi az altestet, és az alhasat.
Junior és felnőtt női versenyzők részére kötelező.

Kézfejvédő:
Vászon szövettel borított szivacs, amely védi a kézfejet, de szabadon hagyja az ujjakat.
Gyermek korosztály részére kötelező

Testvédő:
Vászon szövettel, vagy műbőrrel borított szivacs, amely beborítja a chudant, és a karoknak megfelelő mozgást enged.
Gyermek, serdülő korosztály és ifjúsági lányok részére kötelező.

Könyök és térdvédő:
Vászon borított szivacsból készül, amely fedi a könyököt illetve a térdet.
Felnőtt senior kategória versenyein megengedett.

Megjegyzés: bandázs /fásli/, ragtapasz , csak orvosi  engedéllyel a második küzdelemtől használható.

Egyéb tárgy /óra, lánc, ékszer stb./ viselése tilos. Hachi maki /hajpánt/ csak indokolt esetben viselhető.

 

3.1.7 A versenyzés feltételei

– Az MKSZ tagja – a szövetség által kibocsátott BUDO PASS-ban adott évre tagsági bélyeggel, hiteles övfokozati bejegyzéssel és hiteles sportegyesületi (klub) bejegyzéssel, valamint érvényes sportorvosi “Versenyezhet” pecséttel rendelkezik.

  • A helyszíni sportorvosi vizsgálaton megfelelt.
  • A mérlegelési határidőn belül mérlegelt
  • Tiszta, karate-gi /fehér/ -vel és ápolt külsővel, rövid körmökkel jelenik meg.
  • Nevezése a versenykiírás szerinti időben történt.
  • MKSZ versenyengedély/regisztrációs kártya
  • A nevezési díjat befizette

 

Fenti feltételek be nem tartása a versenyző kizárását eredményezi a versenyből. A klubvezető felelőssége, hogy a megjelent versenyzője a szükséges feltételeknek megfeleljen.

Megjegyzés:

Nyílt illetve nemzetközi versenyek esetén a más szervezetek dokumentumait (tagságot, orvosi alkalmasságot, biztosítást igazoló dokumentumok) a főbíró elfogadhatja, amennyiben azokat megfelelőnek találja.

3.1.8 A mérkőzés területe

8 x 8 méter oldalú négyzet a küzdőterület

A küzdőterület lehet közvetlenül a sportcsarnok talaja / parketta, vagy műanyag borítás / vagy tatami.

A küzdőterület szélét a talaj színétől jól elkülöníthető színnel kell jelölni. Tatami esetén 1 m-es piros jelzőszőnyeggel kell jelölni. Abban az esetben, ha a küzdőterület emelt dobogón kerül elhelyezésre, akkor a küzdőterületen kívül legalább 2 m-es biztonsági sávot kell biztosítani, valamint a dobogó javasolt magassága 60 cm, és lépcsővel kell ellátni, hogy a versenyzők könnyen felléphessenek rá. Ha a sportcsarnokban a verseny ideje alatt 2 vagy annál több küzdőterület kerül kijelölésre, akkor a küzdő területek között min. 2 m szabad területet kell biztosítani. A versenyzők indulóhelyét a küzdőterület közepétől 1,5 -1,5 m-re 0,5 m-es vonalakkal kell jelölni.

 

Gyermek előkészítő, I-II és serdülő korcsoportokban a küzdőterület 6 x 6 m oldalú négyzet is lehetséges. A tatami szabályos összeállítását a következő ábra tartalmazza.

3.1.9 Jelzőszalag

A vezetőbíró jobb oldalára szólított versenyző köteles piros jelzőszalagot viselni. /A jelzőszalag mérete 70 cm hosszú és 4 cm széles. Viselése hátul az övre kötve /

A versenyen minden küzdőtérnél legalább 2 db. jelzőszalag legyen előkészítve, hogy egy versenyzőnek se kelljen várnia, amíg a másik leveszi a  jelzőszalagot.

Az elsőnek szólított versenyző  köti fel a piros jelzőszalagot.

 

3.2 Küzdelem lefolytatása

3.2.1 A küzdelem előkészítése

A tájékoztató bíró, illetve a rendezőség által erre biztosított személy, szólítja a versenyzőket. Először az „piros öves” /piros jelzőszalagot viselő/ versenyzőt „aka”, majd a „fehér öves” versenyzőt shiro. Valamint bemondja a felkészülő versenyzőket.

Meg nem jelenés esetén a vezetőbíró jelzésétől számított, a korcsoportjának megfelelő küzdőidőn belül nem jelenik meg, akkor a vezetőbíró az ellenfelét győztesnek hirdeti ki.

 

3.2.2 A küzdelem etikettje

A vezetőbíró elindítja és megállítja a mérkőzést a következő módokon:

  • Nakae,Shonem Ni Muite / nézz előre/ vezényszavára: a versenyzők belépnek a küzdőtérre és arccal a zsűri asztal felé, megállnak, a vezetőbíró ellenőrzi a jelzőszalagot, az kötelező védőfelszerelést, szabályos gi-t stb.
  • Shomen ni rei vezényszavára: a versenyzők köszönnek és meghajolnak
  • Shushín ni rei vezényszavára: a versenyzők a vezetőbíró felé fordulnak, köszöntik, és meghajolnak, a bíró visszaköszön
  • Otogai ni rei vezényszavára: a versenyzők egymás felé fordulva köszönnek és meghajolnak
  • Kamate vezényszavára: a versenyzők felveszik a küzdő állást
  • Hajime vezényszavára: a versenyzők megkezdik a küzdelmet
  • Yame vezényszavára: a versenyzők abbahagyják a küzdelmet és a kiinduló helyükre mennek, amennyiben a vezetőbíró nem ad utasítást a küzdelem azonnali folytatására
  • Zokko vezényszavára: a versenyzők folytatják a küzdelmet
  • Yame, Soremade vezényszavára: a versenyzők abbahagyják a küzdelmet és a kiinduló helyükre  mennek, ismét arccal a zsűri asztal felé
  • Hantei-O-Onegai-Shimasu /

    Hantei-O-Torimasu                           az oldalbírák lehajtott fejjel meghozzák döntésüket.

  • Hantei vezényszavára: zászlójukkal véleményt nyilvánítanak /ezután a vezetőbíró az oldalbírák és saját véleménye, a többségi elv alapján eredményt hirdet /

A döntés után az elköszönés úgy zajlik, ahogy a küzdelem elején történt.

  • Akushu vezényszavára : a versenyzők kezet fognak és kihátrálnak a küzdőtérről

 

Megjegyzés:

Gyermek és serdülő versenyeken az etikett leegyszerűsödhet az alábbiak szerint:

– Nakai,
– Otagaini rei,-
– illetve a mérkőzés végén is Otagaini rei,-
– Akushu

vezényszavak használandók a versenyzők köszöntésére, természetesen a többi vezényszó változatlansága mellett.

 

 

3.2.4 Orvosi ellátás

Sérülés esetén a vezetőbíró jikan-t mutat és beszólítja az orvost. A versenyző egy mérkőzésen való orvosi ellátásának összes ideje nem haladhatja meg a mérkőzés idejét. Amennyiben az orvosi ellátás meghaladja a mérkőzés idejét a főbíró, dönt a mérkőzés folytatásáról, annak esetleges felfüggesztéséről vagy befejezéséről. A versenyorvos a versenyző sérülését véleményezi, és közölnie kell, a vezetőbíróval, hogy a versenyző folytathatja-e a küzdelmet vagy sem. Amennyiben a versenyorvos nem engedi a versenyzőt tovább mérkőzni, az nem folytathatja a versenyt. Ha az orvos engedi a küzdelem folyatását, akkor dönt a vezetőbíró/főbíró (fukoshin shugo) a mérkőzés folyatatásáról

 

3.3 Bírói jelzések és vezényszavak

3.3.1 A mérkőzés kezdetés

A mérkőzés kezdetén az öt bíró – vezetőbíró, 4 oldalbíró – a küzdőtér szélén meghajol a közönség felé Shomen ni rei vezényszóra, melyet a vezetőbíró vezényel. . Ezt követően megfordulnak, és KOHON NI REI vezényszóra köszöntik a díszvendégeket. Majd a vezetőbíró egy lépést hátra lép, bírótársai felé fordulnak és egymást üdvözlik. A vezetőbíró intésére elfoglalják a helyüket. Bírócsere esetén hasonlóan hagyják el a küzdőteret.

A vezetőbíró vezényszavára – Nakae – a küzdőtér szélén várakozó versenyzők előbb a shiro, majd az aka, belépnek a részükre kijelölt vonalra arccal egymás felé, úgy hogy a piros jelzőszalagot viselő versenyző a vezetőbírónak jobb kézre essen.

A vezetőbíró vezényszavára és kézmozdulatára /Shomen ni rei/ páros kézzel, nyitott tenyérrel a versenyzőket a közönség felé fordítja és üdvözölteti, majd Shushin ni rei és Otogai ni rei vezényszavakra páros, ökölbe zárt kézzel először maga, majd egymás felé tett mozdulattal meghajoltatja a versenyzőket. Akik minden üdvözlési esetben hangos OSU köszöntést hallatnak

A vezetőbíró felveszi a küzdőállást és Kamaete vezényszavával, felszólítja a versenyzőket, tegyék ugyanazt.

A vezetőbíró ügyeljen arra, hogy a versenyzők mindig a vonal mögött álljanak. Hajime vezényszóra, gyaku tsuki ütést imitálva a vezetőbíró elindítja a küzdelmet.

 

3.3.2 A mérkőzés közben

A vezetőbíró mozgásával követi a küzdelmet, figyelve annak minden apró részletére. Értékelhető találat, sérülés, szabálytalanság, kilépés, vagy más olyan esetben, ha azt úgy ítéli meg, Yame vezényszóval és kezét nyitva tartva, függőleges kézéllel fentről lefelé vágva megállítja a mérkőzést. Annak folytatását Zokko vezényszóval rendeli el. A mérkőzés idejének lejártakor a Yame vezényszónál használatos függőleges vágó mozdulattal állítja meg a mérkőzést – Yame, Soremade – vezényszavakat hallatva.

A vezetőbíró köteles arra ügyelni, hogy ha a versenyzők nem hallották tisztán  a Yame vezényszót lépjen a versenyzőkhöz és válassza szét őket, az esetleges sérülések elkerülése végett. Yame után a versenyzők visszaállnak a részükre kijelölt vonal mögé.

A következők szerint járnak el a bírók az alábbi esetekben:

 

  1. Ippon jelzése, kihirdetése:
  • A sarokbírók felfelé lendítik a találatot elért versenyző zászlóját és hosszú hangos síppal jelzik a találatot. Ezt megelőzően természetesen wasa-ari-t jeleznek.
  • A vezetőbíró először megállítja a küzdelmet (yame), majd a szükséges óvintézkedések megtétele után összeszámolja a sarokbírók jelzéseit, önmagát utoljára hagyva. Nyitott tenyérrel lefelé, ellentétes vállától indítva a versenyző oldali karját ferdén (45o) magasra lendíti és kb.1 másodpercig ott tartja, közben aka / shiro /, technika neve, ippont hirdet. Ezt követően győztest hirdet.
  1. Wazaari jelzése, kihirdetése:
  • A sarokbírók vízszintesen lendítik a találatot elért versenyző zászlóját, és hangos síppal jelzik a találatot.
  • A vezetőbíró először megállítja a küzdelmet (yame), majd a szükséges óvintézkedések megtétele után összeszámolja a sarokbírók jelzéseit, önmagát utoljára hagyva. Nyitott tenyérrel lefelé, ellentétes vállától indítva a versenyző oldali karját vízszintesen a versenyző felé lendíti és 1 másodpercig ott tartja, közben aka / shiro /, technika neve, wazaari szavakkal hirdeti ki a találatot.

 

  1. Awazate ippon kihirdetése:

Két wazaari találat awazate ippon értékű. A vezetőbíró először a wazaarit, majd közvetlenül utána az awazate – ippont hirdeti ki.

A vezetőbíró minden értékelhető találat esetén nevezze meg a találat fajtáját is. / Pl. aka chudan mawashi geri wazaari /

A vezetőbíró, bírói döntés esetén aka / shiro / szavakkal hirdet győztest az ippon hirdetésével azonos kézmozdulat kiséretében.

 

  1. Győztes hírdetése:

A vezetőbíró Ippon, illetve awazate ippon esetén a találat kihirdetése után egy lépést előre lépve hirdeti ki a győztest az ippon hirdetésével azonos kézmozdulat kíséretében.

  1. Döntetlen kihirdetése:

A mérkőzés végén döntetlen állás esetén a vezetőbíró zárt (seiken) keresztezett kézzel maga előtt és hikiwake szóval hirdet döntetlent.

Hosszabbítás esetén a versenyzők felé mutatja a hosszabbítás idejét.

 

  1. Figyelmeztetések, intések jelzése, kihirdetése :
  • A sarokbírók néhány rövid sípjelzés kíséretében a szabálytalanságot elkövető versenyző színének megfelelő zászlót függőleges irányban csuklóból föl-le mozgatják. Az elkövetett szabálytalanság mértékének megfelelően mozgatják a zászlót és használják a sípot. (pl. súlyos, genten-t érdemlő szabálytalanság esetén nagyobb mértékben mozgatják a zászlót, és élesebben fújják a sípot).
  • A vezetőbíró Yame után a versenyzőket visszaállítja a kijelölt vonal mögé, majd a szabálytalanság mértékének fényében legenyhébb esetben a szabálytalan technikát alkalmazó versenyző felé fordulva, megnevezve figyelmeztetésének tárgyát /pl. jodan kontakt / ujját felfelé tartva figyelmeztetően int felé. KEIKOKKU
  • Amennyiben a vezetőbíró úgy ítéli meg a szabálytalanságot, hogy figyelmeztetésben részesíti, akkor a szabálytalan technikát alkalmazó versenyző felé fordulva, megnevezve figyelmeztetésének tárgyát / pl. fogás / azonos oldali karját behajlított állapotból gyors mozdulattal kinyitja, mutatóujjával a versenyző hasára mutatva és CHUI ICHI figyelmeztetést mond.
  • Amennyiben már nem az első figyelmeztetésről van szó, akkor a vezetőbíró a chui-hoz hasonlóan, csak a versenyző arcára mutatva, genten ichi, vagy ni intést mondva hajtja végre a vezetőbíró. / Megjegyzés: Chui ni, azaz két chui = genten ichi, azaz egy genten, amely esetben a chuit és a gentent is ki kell hirdetni a fentiek szerint gyors egymásutánban. / (CHUI NI AWASATE GENTEN ICHI)
  • Ha a szabálytalanság olyan súlyos, hogy az intést von maga után, akkor a vezetőbíró összehívja a sarokbírókat, és konzultációt követően genten-t ítél az előzőekben leírtak szerint.
  • Leléptetés esetén a fentiekhez hasonlóan jár el a vezetőbíró, azzal a különbséggel, hogy a büntetett versenyző felé magasan mutatóujjal – az ipponhoz hasonlóan – mutat és “SHIKKAKU” vezényszót alkalmaz. Ezután a másik oldali versenyzőnek hirdet győzelmet. Shikkaku előtt minden esetben konzultálni kell a sarokbírókkal

 

  1. Kilépés kihirdetése:

Ha a versenyző elhagyja a küzdőteret, a vezetőbíró megállítja a mérkőzést, a versenyzők· visszaállnak a kijelölt vonalra, majd a vezetőbíró “Jogai” szóval figyelmeztet és ujjával a versenyző oldali vonalra mutat, szükség esetén intést is hirdetve.

  1. Fumei (tisztázatlan helyzet, nem láttam!)
  • Sarokbírók keresztezik zászlójukat a szeme előtt.
  • Vezetőbíró beavatkozás nélkül engedi tovább a mérkőzést (Zokkou).
  1. Mitomezu (értékelhetetlen találat)
  • Sarokbírók keresztezik a zászlójukat maguk előtt, és egy kicsi síphangot követően egy hosszabbat fújnak.
  • Vezetőbíró a helyzettől függően MITOMEZU-t hirdet.
  1. Kiken, Maite hirdetése:

Amennyiben nem jelenik meg a megadott időn belül a versenyző a küzdőtéren a vezetőbíró Kikent hirdet a Shikkaku hirdetésének megfelelő módon.

Amennyiben a versenyző a küzdőtéren valamilyen oknál fogva feladja, vagy nem folytathatja a küzdelmet a vezetőbíró a fentiekkel azonos módon Maite-t hirdet.

  1. Idő kérése

A vezetőbíró az időmérő bíró felé fordulva két nyitott kezével “T” betűt alkotva “Jikan” szóval állítja meg az órát. / A “T” az angol time szó nemzetközi jelzése

  1. Az oldalbírók behívása:

A vezetőbíró, hogy kikérje oldalbírók véleményét, minden esetben nyitott tenyérrel maga felé int és Fukushin shugo szóval hívja őket magához. / Megjegyzés : A bírók közti szóváltás minden esetben a küzdőtér széléhez közel kell történjen, hogy a versenyzők azt ne hallhassák. /

  1. Az orvos behívása:

Esetleges sérülés esetén a vezetőbíró megállítja a küzdelmet és hangos “Orvos ” felszólítással behívja a küzdőtérre az orvost / a nem sérült versenyzőt a küzdőtér közepének háttal leülteti sei za-ba /.

Segédkezik az orvos tevékenységében, kikéri a véleményét a mérkőzés folytatását illetően, és azt figyelembe véve dönt.

 

3.3.3 A mérkőzés vége

  • A gong, duda vagy síp jelzésére, illetve a babzsák küzdőtérre történt bedobására a sarokbírók hangos síppal jelzik a vezetőbíró felé a mérkőzés végét.
  • A vezetőbíró Yame, Soremade vezényszóval megállítja a mérkőzést.

A versenyzőket a zsűri asztal felé fordítja, a küzdővonalra hátralépve bemondja a versenyzők által elér pontokat, büntetéseket. Ha egyik versenyzőnél sincs se pont, se büntetés ezt a MITOMEZU szóval jelzi. / pl. Aka Mitomezu, Shiro chui ichi…/

  • Hantei o Torimasu vezényszóval döntésük meghozatalára szólítja fel az oldalbírókat. Hantei, illetve – ha a terem akusztikája megköveteli – kettős sípszavára sarokbírók zászlójelzéseikkel döntenek, a vezetőbíró összeszámolja az oldalbírák döntését oly módon, hogy hangos Aka, Shiro ill. Hikiwake vezényszavakat hallatva mutatja az oldalbírók döntését, utoljára hagyva saját döntésével megerősített, a többségi elv alapján hozott ítéletét.

 

  1. győzelem bírói döntéssel:
  • Sarokbírók a Hantei vezényszóra 45o-ban lendítik a győztes versenyző zászlóját és hosszú hangos síppal jelzik döntésüket.
  • Vezetőbíró összeszámolja a sarokbírók ítéletét hangosan és győzelmet oly módon hirdet, hogy a vonalról előre lépve jobb ill. bal karját az ellentétes válltól indítva fölfelé 45 fokos szögben tenyérrel lefelé kilendíti.

 

  1. döntetlen hírdetése:
  • Sarokbírók lefelé nézve Hantei vezényszóra térdük előtt keresztezik a zászlójukat és hosszú hangos síppal jelzik döntésüket.
  • Összeszámolás után döntetlen állás esetén a vezetőbíró zárt (seiken) keresztezett kézzel maga előtt és hikiwake szóval hirdet döntetlent.
  • Hosszabbítás esetén a versenyzők felé mutatja a hosszabbítás idejét.
  • Ítéletet minden esetben a következők szerint hirdet:
    • Először a kisebbségben lévők ítéletét számolja össze, majd a többség (magát is beleértve) ítéletével zárja a számolást.
    • Mindig a versenyző színét mondja először.
    • aka ichi, ni, hikiwake ichi, ni, san, HIKIWAKE.
  • Győztes hirdetése után a kezdethez hasonló módon üdvözölteti a versenyzőket a zsűri asztal, önmaga és egymás felé, majd két kezét összefogva Akushu vezényszóval felszólítja a versenyzőket kézfogásra.

 

3.3.4 A töréstechnika bírói munkája és jelzései

A törést egy arra kijelölt vezetőbíró irányítja úgy a versenyzők, mint a törőhelyeken közreműködő bírók, illetve segédszemélyzet vonatkozásában.

  • A töréstechnikánál közreműködő bírók megvizsgálják a törendő anyagot: nem repedt, nem csomós, mérete megfelel a követelményeknek.
  • Ellenőrzik az alátámasztást és elhelyezik rajta a kívánt mennyiségű deszkát.
  • Engedélyt adnak a versenyzőknek esetleges rongy vagy egyéb puha anyag használatára.
  • A versenyzőket nem engedik a törendő deszkákhoz nyúlni.
  • A törést vezető bíró jelt ad a töréstechnika megkezdésére.

Sikeres törés esetén Kansui vezényszóval hirdeti ki, hogy a versenyző eltörte a feltett mennyiséget és a jegyzőkönyvvezető felé ujjával mutatja az eltört deszkák számát. Sikertelen törés esetén Shippai vezényszóval hirdeti ki a sikertelenséget, ezután, a versenyzőnek az ismételt vezényszó elhangzása után van még egy lehetősége, hogy a felrakott új, minimum deszkát eltörje. Sikeres törés után a bíró sei za-ba ülteti a versenyzőket. A töréstechnika megkezdése előtt és annak befejezése után a felsorakozott versenyzőket meghajoltatja a közönség felé Shomen ni rei vezényszóval.

A törés technikánál közreműködő bíró irányítja a segédeket, akik az előkészületeket, illetve a  deszkák eltakarítását végzik.

 

3.4 A Knock Down Kumite szabályai a felnőtt korcsoport részére

 

3.4.1 A mérkőzés ideje

A mérkőzés ideje 3 perc futó küzdőidő /yame és hajime között nem áll az óra csak, ha a vezető bíró jikan-t kér/.

Döntetlen esetén 2 perc küzdőidő /új mérkőzés/ következik. Az elért pontok és a büntetések törlődnek. Ha az is döntetlen, újabb 2 perc küzdőidő /sai shiai/ következik, ha ez is döntetlen, akkor a mérkőzést követő mérlegelés eredménye dönt

Abban az esetben, ha a súly nem dönt, az eltört deszkák számának összegét kell összehasonlítani, amelyik versenyző több deszkát tört, az a győztes.

Ha ezek után sem dönthető el a mérkőzés, úgy 2 perc / encho sen / hosszabbítás következik, mely után bírói döntéssel győztest kell hirdetni.

A pontok és büntetések egyik mérkőzésről sem vihetők át a következő hosszabbításra, azok minden esetben törlődnek

A küzdelem csak a vezetőbíró jame vezényszavára fejeződik be, az addig elért találatok érvényesek.

 

3.4.2 Támadható testfelületek

Támadható a test teljes felülete, kivéve gerinc, lágyék, térd, illetve kéztechnikákkal a fej és a nyak.

 

3.4.3 Tiltott technikák  / Hansoku Waza / :

– tilos a fej, arc és nyak támadása bármilyen kéztechnikával
– tilos az ellenfelet nyitott vagy zárt kézzel nyomni, lökni
– tilos ruhát fogni, rángatni az ellenfelet, tolni
– tilos az ellenfél kezét, karját, lábát tovább, .
– tilos a lágyék támadása
– tilos a gerinc támadása
– tilos a földre került ellenfelet kontakttal támadni
– tilos a fejelés közelharcnál, fejelés dulakodásnál, fejek összeérintése
– tilos az ellenfélhez közel menni ütés nélkül, kézzel, testtel nyomni, lökni, az ellenfél kezét, testét anélkül, hogy támadná az ellenfelet, illetve bármilyen védő és      támadó technikával nyomni, tolni az ellenfelet, vagy a kezét.
– tilos földről támadást indítani / kivéve védekező testhelyzet /
– tilos a térdek szándékos, hajlásiránnyal ellentétes támadása
– tilos a nyak és a fej fogása
– tilos nők esetében a mell közvetlen támadása
– tilos az ellenfél technika nélküli megközelítése (belharcba való belépés).
– tilos az egymás nyakába támasztás
– tilos a már földön lévő ellenfél megtámadása
– tilos a gyakori vagy szándékos kilépés

 

Megjegyzés:

Abban a pillanatban, ha a versenyző és segítői rágalmaznak, sértő nyelvet használnak, vagy sértő mozdulatokat tesznek, nem tisztelve az ellenfelet, a bírókat, vagy a végrehajtó bizottságának tagjait, a versenyző szóbeli figyelmeztetésben (Keikoku) részesül. Amennyiben ez a magatartás, mint a versenyző, mint a segítők részéről folytatódik, a versenyző már megrovásban (Chui) részesül. Abban az esetben, ha ezek különösen rosszindulatú, sértő cselekedetek, a versenyző (Genten) büntetőpontot kap.

 

3.4.4 Mérlegelés

Amennyiben  /3+2+2 perc után/ vagy (3+2 elödöntő) döntetlen, akkor a mérkőzést követő mérlegelés eredménye dönt.
Először az aka, majd a shiro mérlegel.
A versenyzőket versenyfelszerelésben kell mérlegelni.
Férfiak súlycsoportos versenyén a legnagyobb súlykategóriában (pl. +90 kg), illetve az abszolút kategóriában 10 kg-os, minden egyéb súlycsoportban 5 kg-os súlykülönbség esetén a könnyebb versenyző győz.
Női versenyen a legnagyobb súlykategóriában 5 kg, míg a többi súlykategóriában 3 kg súlykülönbség szükséges a győzelemhez

 

3.4.5 Töréstechnika

Töréstechnika csak a Felnőtt Magyar Bajnokságon /Knock DownKnock Down kumite/ kötelező férfiak részére. Nőknek törést nem kötelező kiírni.

. A töréstechnikához 30 cm széles, 20 cm hosszú, 24 mm vastag, száraz fenyődeszkát kell biztosítani /szálirány a rövid oldallal párhuzamos/, melynek mindkét felülete gyalult és lehetőleg csomómentes, amelyet a rendezőség köteles biztosítani. Alátámasztásul minden töréshelyhez lehetőleg egy tömbből készült, olyan szilárd támaszokat kell használni, melyek oldalélei különböző méretűek, így a különböző törésszámok magasság követelményeinek is megfelelnek.

A rendezőségnek gondoskodni kell kisegítő személyzetről, és a szemét elszállításáról.

 

A töréstechnikát háromféle módon kell végrehajtani:

  • ököl / seiken /
  • kézél / shuto /
  • könyök / hiji /
  • sokuto/kakato (opcionálisan)

 

Minden férfi versenyen a súlycsoportokban minimum 2 deszkán, míg a női versenyen 1 deszkán kell töréskísérletet tenni a versenyzőknek. A rendező klub a bírói albizottsággal történt egyeztetést követően a női töréstől eltekinthet.

Minden versenyző annyi deszkát kérhet felrakásra, amennyit akar, azonban sikertelen törés esetén a második kísérletre már csak a minimumot kísérelheti meg eltörni.

Annak a versenyzőnek, aki második kísérletre sem képes eltörni a minimum deszkákat, kísérlete 0 pontot ér.

A tört deszkák száma összeadandó és a versenyző az összes deszkák számával vesz részt a versenyben.

Döntetlen esetén, ha az első hosszabbítás után sem dőlt el a mérkőzés, tehát a mérlegelésnél nem volt 5/3 kg, ill. az abszolút versenyen 10/5 kg különbség, az eltört deszkák száma dönti el a mérkőzést.

Töréstechnika 64-es, vagy a feletti táblán csak a legjobb 16-ban van, illetve az alatti létszám esetében legjobb 8, illetve legjobb 4-es táblán is megkezdhető.

A három (négy)törés nemet végre lehet hajtani közvetlen egymásutánban és a mérkőzés – fordulói között egyenként is, attól függően, hogy a technikai értekezlet hogy dönt e felől. A töréstechnikát a versenyzőknek a Hajime vezényszótól számított 1 percen belül végre kell hajtani. Hajime előtti törés érvénytelen és sikertelennek számít.

A versenyzők nem nyúlhatnak a deszkákhoz, csak a bírótól kérhetik annak igazítását. A versenyző a vezetőbíró engedélyével használhat puha rongyot, amelyet a bíró helyezhet el a deszkákon.

Abban az esetben, ha a versenyző nem tudta átütni a deszkákat, de azok megrogytak, a segédbírónak kell ellenőriznie a deszkákat egyenként. Ha egy olyant is talál, amely kézzel nyomva nem törik el, a törés érvénytelen.

Amennyiben a versenyző visszautasítja a törésben való részvételét, úgy a verseny további részéből diszkvalifikálva magát.

 

3.4.6 Büntetések

 

Figyelmeztetés /chui /

Chuit lehet ítélni

  • enyhe szabálysértésért
  • ruha fogásért
  • nyitott kézzel történő lökdösésért
  • nyak vagy a fej fogásáért
  • az ellenfél kezének, karjának, lábának fogásáért, ha az, hosszabb idejű, mint egy másogperc
  • passzív magatartásért
  • menekülésért
  • sorozatos kilépésért (3) (jogai)
  • a mérkőzés területén bárminemű beszédért
  • minden olyan esetben, amit a bírák úgy ítélnek meg.

 

Intés / genten /

Gentent lehet ítélni:

  • súlyos szabálysértésért
  • ha a versenyző szabálytalan technikával sérülést okoz, de ellenfele folytatni tudja a versenyt
  • ismételt szabálysértésért
  • a fej és a nyak bármilyen kéztechnikával történt támadásáért
  • a lágyék támadásáért
  • a gerinc támadásáért
  • a térd támadásáért
  • dobásokért,
  • a nyak és a fej fogásáért, ha azt valamilyen technika követi
  • földre került versenyző teljes erejű támadásáért
  • minden olyan esetben, melyet a bírók úgy ítélnek meg
  • 2 chui =1 genten

 

Megjegyzés:

Abban az esetben, ha az egyik versenyző vétlen, de olyan súlyos sérülést okoz ellenfelének, mely kapcsán az, képtelen folytatni a versenyt, az okozó gentennel büntetendő / szándékosság eldöntésénél minden körülményt figyelembe kell, hogy vegyenek a bírók /. A vezetőbíró azonnali genten ítélet előtt ki kell, hogy kérje a sarokbírók véleményét!

 

Leléptetés /Shikkaku /

Shikkakut lehet ítélni:

  • szándékosan súlyos szabálysértésért
  • ha a versenyző szándékosan szabálytalan technikával ellenfelének olyan súlyos sérülést okoz, hogy az nem tudja folytatni a versenyt
  • ha a versenyző nem veszi figyelembe a vezetőbíró utasításait
  • 4 chui = 2 genten = shikkaku
  • ha a versenyző(k) magatartása ellenkezik a karate do szellemével
  • ha a versenyző a szőnyegre szólítást követő 3 percen belül nem jelenik meg, a vezetőbíró Kikent és győztest hirdet
  • ha a versenyző oda nem illő magatartást tanúsít (elveszíti a fejét, szitkozódik, csapkodja a fejvédőt, stb…)
  • ha a versenyző összes eltört deszkaszáma nulla, illetve ha a versenyző feladta a törést
  • minden olyan esetben, amelyet a bírók úgy ítélnek meg.
  • shikkaku esetén a versenyző, körmérközés és csapatverseny során véglegesen kiesik

 

3.4.7 Kilépések (Jogai) megítélése

Ha az egyik vagy mindkét versenyző mindkét lábával elhagyta a küzdőteret, kilépésnek minősül.

Abban az esetben, ha az egyik versenyző már kilépett a küzdőtérről, de Yame vezényszó előtt bármelyik versenyző érvényes technikával találatot visz be, a találat értékelhető. Azt a versenyzőt, amelyik szándékosan kitolja ellenfelét a küzdőtérről, már az első esetben figyelmeztetni, később büntetni kell.

 

Megjegyzés:

A bírók kötelesek következetesen megítélni és büntetni a kitolás /nem effektív technikák/ tényét. Ilyen esetekben nem lehet hol az egyik versenyzőt kilépésért, hol a másik versenyzőt tolásért büntetni. Tolás következtében küzdőtéren kívülre kerülés nem számít Jogai-nak

Ha egy versenyző gyors, ügyes, folyamatos oldalazással vétlenül elhagyja a küzdőteret egy rövid időre, nem kell Jogai-t ítélni.

Abban az esetben, ha a kilépések a küzdelem felvételétől való tartózkodást mutatják / passzivitás, félelem, menekülés, helytelen taktika, stb. / a bírók meginthetik a vétkes versenyzőt.

 

 

3.4.8 A küzdelem eldöntése

 

Teljes értékű (Ippon) győzelem

Ha egy versenyző a földre került vagy állva maradt ugyan egy vagy több szabályos hatékony technikától és a mérkőzést 3 másodpercen belül nem tudja folytatni, a vezetőbíró Ippont hirdet. Ha a versenyző 3 másodpercen belül feláll, de olyan sérülést szenvedett, mely alkalmatlanná teszik őt a további küzdelemre, a vezetőbíró Ippont hirdet.

Ha egy versenyző feladja a küzdelmet, ellenfele Ipponnal győz.

Ha a versenyző saját technikájától, vagy védekezésétől sérül a keze lába, és a küzdelmet nem tudja folytatni, az ellenfél ipponnal győz.

 

Amennyiben szabályos jodan technikával elért IPPON esetén, ha verseny orvos tovább engedi a jodan találatot elszenvedett versenyzőt, folytathatja a küzdelmet csapat és körmérkőzés esetén

 

Eljárás fej KO esetén

Amennyiben az orvos nem engedi a versenyzőt tovább, abban az esetben ez automatikusan fej KO-t jelent. A fej KO tényét a BUDO PASS ban rögzíteni kell a verseny főbírójának aláírásával, a dátum megjelőlésével a sportorvosi engedélyeknél. Ezzel a versenyezhet sportorvosi engedély az érvényét veszti. A versenyző azelőtt a verseny előtt, ahol legközelebb indúlni kíván, köteles ismételt orvosi vizsgálaton részt venni. Az orvos figyelmét fel kell hívni a fej KO tényére. Amennyiben a sportorvos megadja az engedélyt, úgy indulhat a versenyen, ha nem, addig nem versenyezhet, amíg a sportorvos nem engedélyezi. (szabálytalan technika esetén is ugyanez az eljárás)

 

Félértékű (Wazaari) győzelem

Ha egy versenyző földre kerül egy vagy több szabályos hatékony technikától, de a mérkőzést 3 másodpercen  belül folytatni képes, a vezetőbíró Wazaarit hirdet.

Ha egy versenyző nem kerül a földre valamely technikától ugyan, de megroggyan, a vezetőbíró Wazaarit ítélhet.

Ha egy versenyző lábsöprés következtében a földre kerül, és ezt jó időben kontrollal végrehajtott valamilyen kéztechnika követi az érvényes testfelületre, a vezetőbíró Wazaarit ítélhet.

Ha a versenyző saját technikájától, vagy védekezésétől sérül a keze lába, a küzdelmet folytatni tudja, az ellenfélnek a vezetőbíró Wazaarit ítélhet.

Ha egy versenyző domawashi kaiten geri technikát rúg, majd ezt követően földre kerül és ellenfele jó időben, kontrollal végrehajtott valamilyen kéztechnikával érvényes testfelületen visszatámadást jelez, arra wazaarit ítélhet a vezetőbíró

Két Wazaari Awazate ippon győzelmet jelent.

 

Győzelem bírói döntéssel

Amennyiben a küzdőidő lejártával nincs ippon illetve leléptetés sem, akkor a bíróknak lehetősége van (utolsó hosszabbításnál kötelező), hogy valamelyik versenyzőt bírói döntéssel győzelemhez juttassák.

  • Ha valamelyik versenyzőnek WAZA-ARI-ja van, ez lesz a fő prioritás a döntésnél.

0    <  1 WAZA-ARI   <   IPPON  (2 WAZA-ARI)

  • Ha senki nem ért el WAZA-ARI találatot, akkor a döntésnél az okozott sérülések (károsodások) súlyát kell mérlegelni (pl. csak az idő rövidsége miatt nem lett WAZA-ARI, különben már majdnem megvan a félpont).
  • Amennyiben nincsenek okozott sérülések, illetve károsodások, akkor a végrehajtott technikák (ütések, rúgások) száma lehet a döntés alapja, belevéve azokat a ponterős technikákat, amik ugyan jelentősek voltak, de nem voltak még elegendőek egy WAZA-ARI-hoz.
  • Amennyiben a végrehajtott technikák – beleértve a ponterős technikákat is – kiegyenlítettek voltak, akkor az utolsó hosszabbításban az győz, aki aktívabban küzdött, és jobban akart nyerni.

 

Megjegyzés: a vezetőbíró győzelmet hirdetethet a küzdőidőn belül is, ha a fentiek alapján oly nagy a különbség a két versenyző között, hogy az valamelyik versenyző testi épségét súlyosan veszélyezteti

Győzelem bírói döntéssel csak a vezetőbíró, az oldalbírók többségi véleménye alapján hozható.

A chui, genten, shikkaku beszámítása a mérkőzés végeredményébe

A figyelmeztetések és intések beszámítása a mérkőzés végeredményébe

Ha CHUI, GENTEN ítélet született a küzdelem folyamán, akkor azokat az alábbiak szerint kell beszámítani a mérkőzés kimenetelébe:

  • Ha az egyik versenyzőnek egy CHUI-val több van, az kötelezően nem befolyásolja a mérkőzés végeredményét. A bíróknak a döntésüket a látottak alapján kell meghozni. Azonban ha az utolsó hosszabbítás alatt nincs más különbség a versenyzők között, akkor a több CHUI-val rendelkező versenyző fog veszíteni.

 

 

0 <=> 1 CHUI <=> 2 CHUI1 GENTEN <=> 3 CHUI > 4 CHUI2 GENTEN1 SHIKKAKU

 

 

  • Ha a különbség két CHUI, akkor alap esetben a szabálytalankodó versenyző veszíti el a mérkőzést. Azonban, ha ő nyilvánvalóan vezeti a mérkőzést, és jobb a másiknál, akkor lehet döntetlen is.

 

0              2 CHUI (GENTEN ICHI)

1 CHUI                3 CHUI (GENTEN ICHI + CHUI ICHI)

 

 

  • Abban az esetben ha három CHUI a különbség a versenyzők között, akkor veszíteni fog a szabálytalankodó versenyző, nem számítva bele, hogy jobb-e a másiknál.

 

0    >   3 CHUI ( GENTEN ICHI + CHUI ICHI)

 

 

  • Abban az esetben, ha egy versenyző elért egy WAZA-ARI, valamint kapott legfeljebb két CHUI intést is, akkor a WAZA-ARI erősebb, így ő győz.

 

0    <    WAZA-ARI + 1 CHUI

0    <    WAZA-ARI + 2 CHUI (GENTEN ICHI)

 

  • Ha a WAZA-ARI mellé három intést (CHUI) is kapott, akkor is a WAZA-ARI birtokosa győz, bár ha az ellenfél nagyon tisztán vezeti a mérkőzést, akkor lehetséges a döntetlen is.

 

0        WAZA-ARI + 3 CHUI (GENTEN ICHI + CHUI ICHI)

IPPON-GACHI

1 WAZA-ARI                                IPPON (2 Waza-Ari)

 

 

1 CHUI          2 CHUI           3 CHUI                               4 CHUI (2 GENTEN)

(1 GENTEN)                                                  (HANSOKU-MAKE)

 

 

 

 

 

3.4.8 Döntési leírás

 

  Sarokbírók döntése Ítélet   Sarokbírók döntése Ítélet   Sarokbírók döntése Ítélet
1) □□□□ 6) х х х х х 11) □□□ х
2) □□□■ 7) х х х  х 12) ■■■ х
3) □□■■ □ ■ х 8) х х □□ х □ 13) х х □■ х
4) □■■■ 9) х х х ■ х 14) х □□■  х
5) ■■■■ 10) х х ■■ х ■ 15) х ■■□  х

 

 

 

4 fehér zászló esetén győz a fehér
3 fehér zászló + 1 piros = fehér győz
3 fehér zászló + 1 döntetlen = fehér győz
2 fehér zászló + 2 döntetlen = fehér győz vagy döntetlen
1 fehér zászló + 3 döntetlen = döntetlen
4 piros zászló = piros győz
3 piros zászló + 1 fehér = piros győz
3 piros zászló + 1 döntetlen = piros győz
2 piros zászló + 2 döntetlen = piros győz vagy döntetlen
1 piros zászló + 3 döntetlen = döntetlen
4 döntetlen = döntetlen
1 fehér zászló + 2 döntetlen + 1 piros zászló = döntetlen
2 piros zászló + 2 fehér zászló = döntetlen, fehér vagy piros győz
2 fehér zászló + 1 piros zászló + 1 döntetlen = fehér győz vagy döntetlen
2 piros zászló + 1 fehér zászló + 1 döntetlen = piros győz vagy döntetlen

 

 

 

3.5 Csapatversenyek

 

Csapatversenyeken a következő létszámú csapatok vehetnek részt:

/ Férfi és női csapat együtt versenyez súlycsoport nélkül /

 

Felnőtt férfi : 3 fő + 1 fő tartalék

Felnőtt nők : 2 fő + 1 fő tartalék

 

Sérülés miatt lecserélt versenyző tovább nem mérkőzhet.

A csapatok eredményét /helyezését/ az egyes csapattagok eredményének együttes pontszáma határozza meg.

Egyéni győzelem egy pontot, a döntetlen és a vereség 0 pontot jelent a csapat számára. A csapatmérkőzést az a csapat nyeri, amelyik több győzelmet szerzett. Döntetlen állása esetén először az ipponok száma mérvadó, másodszor a wazaarik száma dönt.

Abban az esetben, ha így sem dönthető el a mérkőzés, akkor a csapatok újabb mérkőzéssel döntik el a versenyt. Ezt a mérkőzést az egyéni versenyszabályok szerint kell folytatni. Sorsolással kell eldönteni, hogy férfi vagy női küzdelemről lesz szó. A sorsolást követően a csapatkapitányok kijelölik a küzdőket.

A csapatverseny úgy történik, hogy a csapatkapitány által a versenybírósághoz leadott lista sorrendjében mérkőznek a versenyzők.

A csapatversenyeken a Knock Down kumite szabályok alkalmazandók. A férfi és női küzdelem 3 perc / mérkőzés eredménye döntetlen is lehet /.

 

3.6 A Knock Down Kumite szabályai a felnőtt „B” korcsoport részére

 

3.6.1 A mérkőzés ideje

 

  • A mérkőzés ideje 2 perc futó küzdőidő /yame és hajime között nem áll az óra csak, ha a vezető bíró jikan-t kér/.
  • Döntetlen esetén 2 perc küzdőidő /új mérkőzés/ következik. Ha az is döntetlen, akkor a mérkőzést követő mérlegelés eredménye dönt.
  • Ha ezek után sem dönthető el a mérkőzés, úgy 2 perc, hosszabbítás következik, mely után bírói döntéssel győztest kell hirdetni.

 

 

 

3.6.2 Indulási feltételek

 

Övfokozat:                         6.kyu – 1. kyu

 

Eredményesség:                Nem indulhat az a versenyző, aki az előző két évben a felnőtt A kategóriában dobogós helyezést ért el.

 

3.6.3 Egyéb szabályok

 

Az engedélyezett, tiltott technikákról, a találatok elbírálásáról, büntetésekről és a győzelem eldöntéséről jelen szabálykönyv 3.4 megfelelő fejezetei a mérvadóak

 

 

3.7 A Knock Down Kumite szabályai a felnőtt „C” korcsoport részére

 

3.7.1 A mérkőzés ideje

 

  • A mérkőzés ideje 2 perc futó küzdőidő /yame és hajime között nem áll az óra csak, ha a vezető bíró jikan-t kér/.
  • Döntetlen esetén 1 perc küzdőidő /új mérkőzés/ következik. Ha az is döntetlen, akkor a mérkőzést követő mérlegelés eredménye dönt.
  • Ha ezek után sem dönthető el a mérkőzés, úgy 1 perc, hosszabbítás következik, mely után bírói döntéssel győztest kell hirdetni.

 

 

3.7.2 Indulási feltételek

 

Övfokozat:                         9-5. kyu

Eredményesség:                Nem indulhat az a versenyző, aki az előző két évben a felnőtt kategóriában „A” és „B” kategóriában dobogós helyezést ért el, „

 

3.7.3 Egyéb szabályok

 

Az engedélyezett, tiltott technikákról, a találatok elbírálásáról, büntetésekről és a győzelem eldöntéséről jelen szabálykönyv 3.9 megfelelő fejezetei a mérvadóak

 

3.8 A Knock Down Kumite szabályai a felnőtt Senior korcsoport részére

 

3.8.1 A mérkőzés ideje

 

  • A mérkőzés ideje 2 perc futó küzdőidő /yame és hajime között nem áll az óra csak, ha a vezető bíró jikan-t kér/.
  • Döntetlen esetén 2 perc küzdőidő /új mérkőzés/ következik. Ha az is döntetlen, akkor a mérkőzést követő mérlegelés eredménye dönt.
  • Ha ezek után sem dönthető el a mérkőzés, úgy 2 perc, hosszabbítás következik, mely után bírói döntéssel győztest kell hirdetni.

 

 

 

3.8.2 Indulási feltételek

 

Korcsoport:                       Senior I    35-40 év

Senior II   40 –     év

 

3.8.3 Egyéb szabályok

 

Az engedélyezett, tiltott technikákról, a találatok elbírálásáról, büntetésekről és a győzelem eldöntéséről jelen szabálykönyv 3.4 megfelelő fejezetei a mérvadóak

 

 

3.9 A Knock Down Kumite szabályai a junior korcsoport és ifjúsági fiú korcsoport részére

 

A versenyszabályok megfelelnek a felnőtt korcsoport szabályaival, a következő különbségekkel:

 

3.9.1 A mérkőzés ideje

 

  • A mérkőzés ideje 2 perc futó küzdőidő /yame és hajime között nem áll az óra csak, ha a vezető bíró jikan-t kér/.
  • Döntetlen esetén 2 perc (1 perc Ifjúsági kategóriában) küzdőidő /új mérkőzés/ következik. Ha az is döntetlen, akkor a mérkőzést követő mérlegelés eredménye dönt.
  • Ha ezek után sem dönthető el a mérkőzés, úgy 1 perc, hosszabbítás következik, mely után bírói döntéssel győztest kell hirdetni.

 

3.9.2 Tiltott technikák

 

A 3.4.3 pontban felsoroltakon túl:

 

  • tilos a fej teljes erővel lábtechnikával történő támadása, fej csak oldalirányból kontrolált jelzett lábtechnikával támadtható /max. bőr érintés engedélyezett /.

 

 

3.9.3 Mérlegelés

 

A versenyzőket versenyfelszerelésben kell mérlegelni.

ifjúsági fiúk és junior nők esetén  minimum 3 kg különbség junior fiúk esetén 5 kg különbség kell, hogy legyen mindhárom súlycsoportban. Ebben az esetben a könnyebb versenyző győz.

 

 

3.10 A Knock Down Kumite szabályai a gyermek, serdülő fiúk és lányok, valamint ifjúsági lányok részére

 

A versenyszabályok megfelelnek a felnőtt korcsoport szabályaival, a következő különbségekkel:

 

3.10.1 A mérkőzés ideje

 

A mérkőzés ideje Gyermek előkészítő, I, II korcsoport esetén 1 perc Serdülő korcsoport esetén 1,5 perc futó küzdőidő /yame és hajime között nem áll az óra csak, ha a vez. bíró jikan-t kér/. Döntetlen esetén 0,5 illetve 1 perc  küzdőidő /új mérkőzés/ következik, mely után bírói döntéssel győztest kell hirdetni. Az elért pontok törlődnek.

 

javasolt a 2 perc+1 perc

 

3.10.2 Tiltott technikák

A 3.4.3 pontban felsoroltakon túl:

 

????? A gyermek serdülő korosztályok versenyein tilos a (hiza geri) ?????

  • tilos a fej teljes erővel lábtechnikával történő támadása, fej csak oldalirányból kontrolált jelzett lábtechnikával támadtható /max. bőr érintés engedélyezett /.

 

 

3.11 A Knock Down mellkasvédős Kumite szabályai a gyermek, serdülő fiúk és lányok, valamint ifjúsági lányok részére

3.11.1 A mérkőzés ideje

A mérkőzés ideje 2 perc futó küzdőidő /yame és hajime között nem áll az óra csak, ha a vez. bíró jikan-t kér/. Döntetlen esetén 1 perc  küzdőidő /új mérkőzés/ következik, mely után bírói döntéssel győztest kell hirdetni. Az elért pontok törlődnek.

 

3.11.2 Engedélyezett technikák és támadható felületek / Yuko Waza /

  • A test mellkas védővel határolt teljes felületének támadása, kéz és lábtechnikával
  • A fej lábtechnikával, érintő kontakttal történő támadása
  • Lábsöprést követően földre került ellenfél kézzel történő, érintő kontakt támadása

 

 

3.11.3 Tiltott technikák / Hansoku Waza /

  • Az arc támadása
  • A fej teljes erejű támadása kézzel és lábbal
  • Az öv alatti rész támadása kézzel és lábbal, a többszöri ashibarai nagy erejű alkalmazása
  • A nyak, a gerincoszlop és a lágyék támadása kéz- és lábtechnikával
  • Fogás, lökés, tolás, dobás, illetve a földre került ellenfelet teljes erővel támadni
  • Minden olyan viselkedés, amely sportszerűtlen és sérti a Knock Down karate etiketjét

 

 

3.11.4 Találatok elbírálása

Minden olyan szabályosan végrehajtott effektív kéz- és lábtechnika, amelyet tisztán, megfelelő fókusszal, időzítéssel és egyensúlyi helyzetben hajtanak végre és azt a bírók többségben megítélik, Wazaarit ér (1 pont).

 

Minden olyan chudan magasságban szabályosan végrehajtott kéz- vagy lábtechnika, amelyet követően az ellenfél 3 másodpercen túl harcképtelen marad, Ippont jelent a találatot elért versenyző számára és a vezetőbíró győztest hirdet (6 pont)

 

Ha a versenyző olyan tiszta láb- és kéztechnikával, illetve kombinációval ér el találatot ellenfelén, melyet a bírók többségben megítélnek, úgy Ippon adható (2 pont)

 

Együttes találat elbírálása: A vezetőbíró jelzi az együttes találatot összeéríntett ökleivel, majd torimaszent hirdet, a találatokra pontot nem ad

 

Megjegyzés: Találatot csak a védőfelületen lehet elérni. A testvédő vállat, kulcscsontot takaró része is érvényes találati felületnek számít. A nem megfelelő méretű védőfelszerelést a vezetőbíró köteles lecseréltetni akár túl nagy akár túl kicsi.

 

3.11.5 Büntetések

  • Az első olyan szabálytalan technikát követően, melyet a bírók többségben megítélnek, az elkövető genten ichit kap, míg az ellenfele Wazaarit (1 pont).
  • A második esetben genten-nit ítélnek, az ellenfél Ippont kap (2 pont).
  • A harmadik szabálytalanság után genten-sant ítélnek, és a szabálytalan versenyzőt leléptetik.

 

Megjegyzés: büntetendő a rossz harcmodorban küzdő versenyző (vad, küzdőtávolságot nem tartó, birkózó, stb.)

 

 

3.11.6 A győzelem eldöntése

  • A küzdelmet a wazaarik, illetve az ipponok száma dönti el, melyet pontozótáblán vezetnek a zsűri asztalnál, és találat esetén felmutatják
  • A küzdelem végén (első 2 perc), a találatok egyenlősége esetén a vezetőbírónak döntetlent kell ítélni.
  • Egyenlőség esetén új mérkőzés, 1 perc küzdelem következi, a pontozótáblákat le kell nullázni. A küzdelem végén a bíróknak döntetlen állás esetén is győztest kell hirdetni.
  • Hat wazaari vagy három ippon elérése a küzdőidőn belül győzelmet jelent a találatokat elért versenyző számára.

 

3.11.7 Egyéb rendelkezések

  • A küzdelem során a piros szalagos versenyző piros fejvédővel, a fehéröves versenyző fekete vagy más színű fejvédővel küzd.
  • A küzdelem három bíró közreműködésével zajlik.
  • 3 bírós rendszer esetén (gyermek serdülő) a segédbírók piros és fehér zászlóval a kezükben a vezetőbíró csuklóján piros és fehér mandzsettával mutatják a bírói jelzéseket és döntéseket.

 

 

3.12 Diákolimpia

 

A Magyar Diáksport Szövetség és a Magyar Karate Szakszövetség Knock Down Karate szervezetei közösen rendezik meg ezen szabályok szerint a diákolimpia versenyt

A Diákolimpián részt vehet minden Knock Down stílus, amely elfogadja a diákolimpia versenyszabályait.

Résztvevők általános és középiskolás diákok.

A verseny felmenő rendszerű. Három elődöntő után kerül sor a diákolimpia  döntőjére.

 

A diákolimpiai versenyek Tanintézetekhez kötődnek, a résztvevők egyaránt képviselik iskolájukat és Klubjukat

A verseny egészére vonatkozó szabályokat a Magyar Diáksport Szövetség gondozza.

 

5.0       Kataversenyszabályok

 

5.1 A verseny megszervezése

Kata verseny rendezhető férfiak és nők számára felnőtt és utánpótlás korosztályban.

A minimum övfokozat az alábbiak szerint alakul:

  • Felnőtt korosztály 4. kyu
  • Junior korosztály 6. kyu
  • Ifjúsági korosztály 6. kyu
  • Gyermek korosztály 8. kyu

 

5.2 Általános szabályok

 

Felnőtt és junior korosztályban a verseny pontozásos rendszerben zajlik, míg gyermek, ifjúsági  korosztály kata versenye pontozás nélküli, kieséses rendszerben.

 

5.2 A versenybíróság összetétele

  • 1 főbíró /versenyszám vezető bíró
  • 1 vezetőbíró
  • 6 pontozóbíró
  • Eredményhirdető és tájékoztató bíró
  • Jegyzőkönyvvezető bíró

 

 

5.2.1 A főbíró kötelezettsége

  • A főbíró felelős azért, hogy a versenyt ezen szabályoknak megfelelően vezessék.
  • A főbíró jelöli ki a vezetőbírót és a pontozóbírókat.
  • Irányítja a fordulók előtti sorsolást.
  • Amennyiben szükségessé válna a vezetőbíró, vagy a pontozóbíró leváltása, helyettest jelöl ki.
  • Ellenőrzi a versenyterületet és a lebonyolításhoz szükséges felszereléseket.
  • A versenyterület előtt helyezkedik el, ahol a versenyterületre legjobb a rálátás.
  • Közvetlenül nem vesz részt a pontozásban.

 

 

52.2 A vezetőbíró kötelezettsége

  • Irányítja a verseny menetét és kihirdeti a döntést ezen szabályoknak megfelelően.
  • Részt vesz a fordulók előtti sorsolásban.
  • Ha bármiféle nehézsége van döntése meghozatalát illetően, a főbíróval kell konzultálnia.
  • A versenyterület eleje közepén helyezkedik el.
  • A kötelező katak körében ő húzza ki az adott versenyző bemutatandó katajat.
  • Vezényel a versenyzőnek és a bíróknak.
  • Maga is pontoz illetve értékel.
  • Páronkénti összeméréses rendszerben összesíti az oldalbírók döntését és ítéletet hoz.

 

 

 

5.2.3 A pontozóbíró kötelezettség

  • Figyelemmel és szakértelemmel kísérni a versenyzők bemutatását.
  • A versenyzők által bemutatott katákat helyesen értékelni.
  • A vezetőbíró vezényszavára, sípjelére döntését meghozni és a pontozótáblát magasan felmutatni.
  • A versenyterület szélén helyezkedni el.

 

 

5.2.4 Eredményhirdető és tájékoztató bíró

– Szólítja a versenyzőket a bemutatás sorrendjében.

– Leolvassa a pontozótáblákról a vezetőbíró és a pontozóbírók által adott pontszámokat.

– Kihirdeti a jegyzőkönyvvezető által kiszámolt érvényes pontszámot.

– Kihirdeti a verseny végeredményét.

 

5.2.5 Jegyzőkönyvvezető bíró

– Bejegyzi a jegyzőkönyvbe a vezetőbíró és a pontozóbírók által adott pontszámokat.

– Kiszámolja az érvényes pontszámot.

– Kiszámolja a versenyzők összetett pontszámait és helyezéseit.

– Részt vesz a sorsolásban.

 

 

5.2.6 A verseny lebonyolításának helye és szükséges felszerelések

 

A verseny területe:

Legyen elég nagy ahhoz, hogy a versenyzők akadály nélkül bemutathassák a katát. Nincs megszabott méret.

A versenyterület széleit 5 cm széles vonallal meg kell jelölni.

A versenyzők kiindulási helyét 50 cm hosszú 5cm széles vonallal meg kell jelölni.

A versenyterület legyen sima, lehet fapadló vagy tatami.

 

Egyéb eszközök

 

  • Asztal a jegyzőkönyvvezető és az eredményhirdető részére
  • Székek a főbíró, vezetőbírók részére
  • Síp a vezetőbíró részére
  • 7 sorozat pontozótábla
  • Jegyzőkönyv
  • Kata – kártyák a kötelező katák neveivel
  • Rajtszámok a versenyzők részére
  • Eredményhirdető dobogó

 

 

5.3 Felnőtt kata verseny szabályai

 

A kata versenyt három fordulóban rendezik. Az első fordulóban kötelező katát kell bemutatni.

 

A nevezettek létszámától függően a sorsolás megkezdése előtt a versenybíróság határoz az egyes fordulók létszámáról és azok menetéről. /16/8 ill. 8/4- es rendszerben/. Az első fordulóból az első 16 versenyző jut tovább, a másodikból a harmadikba az első 8 versenyző (16/8 rendszer). A második és a harmadik fordulóban szabadon választott katát kell bemutatni. Minden bemutatáskor új katát kell bemutatni.

 

A bemutatás sorrendjét minden forduló előtt sorsolással kell meghatározni.

 

A kata verseny végeredményét a versenyzők által a három fordulóban gyűjtött érvényes pontszámok összege dönti el.

 

A verseny lebonyolítása, ill. a sorsolás történhet manuálisan vagy számítógéppel.

 

 

5.3.1 A verseny menete

5.3.1.1 Kezdés

Kötelező kata bemutatása (SHITEI)

 

A versenyző az eredményhirdető szólítására / szólítás tartalmazza a versenyző, nevét és klubját / azonnal a versenyterület szélére megy, és ott meghajol.

 

A vezetőbíró felszólítására / Nakae / a kezdővonalra lép és meghajol a vezetőbíró felé.

 

A vezetőbíró a kezében lévő kata kártyák közül – amelyek a kötelező katák nevét tartalmazzák – húz egyet, és közli a versenyzővel a bemutatandó kata-t.

 

A vezetőbíró vezényszavára a versenyző elkezdi a kata bemutatását. / Pl. Mokuso

Tsuki – No Kata Yoi, mogore hajime /

 

A kata befejeztével a vezetőbíró vezényszavára “Naore, Yasume” visszaáll a kezdővonalra és várja a bírók döntését.

 

Szabadon választott kata bemutatása (TOKUI)

 

A kezdés megegyezik a kötelező kata bemutatásakor használatos formával.

 

A meghajlás után a versenyző hangosan közli a bemutatására kerülő kata nevét.

 

A vezetőbíró vezényszavára megkezdi a kata bemutatásakor használatos formával.

 

 

5.3.1.2 Döntés

A kata befejezése után a vezetőbíró kb.10 mp-et engedélyez a pontozóbíróknak a döntésük meghozatalára és a pontozótáblák beállítására.

 

Ezután a „Hantei – O – Onegai Shimasu” vagy „ Hantei – O – Torimasu” vezényszóval valamint egy hosszú halk és egy rövid sípjellel kéri a pontozótáblák felemelését.

 

A pontozóbírók egyidejűleg, késedelem nélkül jobb kézben felemelik a pontozótáblát.

 

Az eredményhirdető egyértelműen leolvassa a jegyzőkönyvvezetőnek a vezetőbíró és a pontozóbírók által felmutatott pontszámokat.

 

A vezetőbíró rövid erős sípjelére a pontozóbírók leengedik a pontozótáblát.

 

A jegyzőkönyvvezető bejegyzi a versenyjegyzőkönyvbe a kihirdetett pontszámokat / számítógépes lebonyolítás esetén betáplálja a programba a pontokat/, és a következőképpen számítja ki az érvényes pontszámot: a vezetőbíró és a pontozóbírók által adott 7 pontszámból levonja a legalacsonyabb és a legmagasabb pontszámot, és az így megmaradó 5 pontszámot összeadja és elosztja 5-el /a maradék pontok átlaga/. Az így kapott pontszám 2 tizedes jegyig az ÉRVÉNYES PONTSZÁM.

 

Az eredményhirdető bejelenti az érvényes pontszámot.

 

 

5.3.1.3 Befejezés

Az érvényes pontszám kihirdetése után a versenyző meghajol a vezetőbíró felé, majd kihátrál a versenyterület széléig, ott ismét meghajol és elhagyja a versenyterületet.

 

 

5.3.2 A bíráskodás alapjai

A kata bemutatását nem szabad egyértelműen jónak vagy rossznak minősíteni. Az elbírálásnál minden lényeges elem figyelembevételével egyénileg kell a döntést meghozni.

A bemutatott kata elbírálásakor a következő kritériumokat kell figyelembe venni:

 

  • a versenyző kellő hozzáértéssel mutassa be a katát, és a bemutatása tanúskodjék a kata tiszta megértéséről,
  • a versenyző tanúsítson megfelelő figyelem összpontosítást, erőhasználatot, jó egyensúlyt és helyes légzést,
  • a versenyző megfelelő állásokat és helyes technikákat mutasson be,
  • a versenyző teljesítményének értékelésébe egyéb, javára szóló szempontokat is figyelembe lehet venni. / + 0,2 pont jutalom /

 

  1. Pontosság Az állások, pozíciók, szemek, ütések, védések és rúgások pontossága
  2. Stabilitás A mozgás erősségének egyensúlya, fordulások, lábmunka, ugrások és leérkezések
  3. Az energia és élet elégsége Hajlékony test és szabad energikus mozgás

 

  1. Az erő helyessége Energia takarékosság, éles, határozott technikák, a technikák robbanásszerű, energiával teli befejezése
  2. Technikák hajlékonysága A technikák megfelelő érzettel sebességgel és ritmussal való végrehajtása
  3. Légzés A helyesen controllált légzés a mozgás sebességének és a spirituális tartalomnak megfelelően
  4. Folyamatos készenlét szellemi szinten az ellenfelek támadásával szemben

 

5.3.3 A pontozás elvei

A katákat a hagyományoknak megfelelő előírt módon kell bemutatni. Bonyolultságuk szerint három csoportba sorolhatók.

 

  1. csoport
  1. PINAN SONO ICHI
  2. PINAN SONO NI
  3. PINAN SONO SAN
  4. PINAN SONO YON
  5. PINAN SONO GO

 

A hibátlan bemutatásért adott kiinduló érték :         7,8 pont

A versenyző egyéniségéért adható jutalom pont :    0,2 pont

Maximum pont:                                                         8,0 pont

 

  1. csoport / kötelező kata-k felnőtt versenyen, szabadon választott a junior versenyen /

 

  1. YANTSU
  2. TSUKI NO KATA
  3. SAIHA
  4. GEKISAI SHO
  5. GEKISAI DAI

 

A hibátlan bemutatásért adott kiinduló érték :         8,8 pont

A versenyző egyéniségéért adható jutalom pont :    0,2 pont

Maximum pont:                                                         9,0 pont

 

III. csoport

  1. SEIENCHIN
  2. KANKU
  3. SEIPAI
  4. GARYU
  5. SUSHIHO

 

 

 

A hibátlan bemutatásáért adott kiinduló érték:         9,8 pont

A versenyző egyéniségéért adható jutalom pont:     0,2 pont

Maximum:                                                                 10,0 pont

 

Megjegyzés: meghívásos junior versenyen az  I., II., csoportba sorolt katak, a felnőtt versenyeken a II. és III. csoportbeli katak mutathatók be.

 

Pontozás

 

Minden hibáért pontot kell levonni a kiinduló értékből.

 

Hibák

 

Technika hibák:

 

  • a technikák végrehajtásánál nem felel meg az előírt követelményeknek

 

Tartáshibák:

 

  • a végtagok, a törzs és a fej egymáshoz való viszonya, illetve az optimálistól való eltérésük.

 

Kifejezésmód hibák:

 

  • tekintet
  • arckifejezés
  • a kata értelmezése

 

 

5.3.4 Pontlevonás

A bemutatáskor előforduló hibák mértékétől függően a következő három kategória figyelembevételével kell a pontlevonást alkalmazni:

 

Kis hiba:

  • levonás 0,1 pont
  • majdnem hibátlan bemutatás, kis eltérés a helyes végrehajtástól

 

Közepes hiba:

 

  • levonás 0,2 – 0,3 pont
  • Jelentős eltérés a hibátlan bemutatástól. Amennyiben a hiba közelebb esik a kis hibához a levonás
  • 0,2 pont, ha az durva hibához áll közelebb, a levonás 0,3 pont.

Durva hiba:

 

  • levonás 0,4 – 0,5 pont
  • Nagy eltérések a hibátlan bemutatástól.

 

 

5..53 Kizárás

  • a versenyzőt ki kell zárni, ha a katat megváltoztatja,
  • ha a bejelentett-től eltérő katat mutat be, .
  • ha felcseréli a technikák sorrendjét, irányát,
  • ha elesik,
  • ha abbahagyja a bemutatást.

 

 

5.3.6 A kataverseny eredmények kiszámítása

Fordulónként

 

Ha bármelyik fordulóban döntetlen eredmény születne /pontazonosság/, az adott fordulóban szerzett legalacsonyabb pontértéket kell megvizsgálni. Egyezőség esetén az adott fordulóban szerzett legmagasabb pontértéket is figyelembe kell venni. Ha  még akkor is döntetlen az eredmény /az első két fordulóban a kieső helyen, vagy a végeredmény első négy helyén/, a versenyzőknek új katát kell bemutatniuk: I. fordulóban kötelező, II. – III. fordulóban szabadon választottat. Ez a gyakorlat nem egyezhet meg a már előzőekben bemutatottal.

 

Mindhárom kata különböző kell, hogy legyen!

 

Végeredmény – helyezések – kiszámítása

 

A versenyzők fordulónként szerzett érvényes pontszámait össze kell adni. /Így a második forduló végeredménye az első és második fordulóban szerzett érvényes pontszámok összege. A végeredmény pedig a három forduló összesített eredménye./

A magasabb  összpontszámú versenyzőt kell előbbre helyezni.

Döntetlen /pontazonosság/esetén az első fordulóban elért magasabb érvényes pontszámot kell figyelembe venni. Ez egyaránt érvényes a második forduló kieső helyeire valamint a végeredmény első négy helyére. Ha továbbra is döntetlen áll fenn, a versenyzőknek egy szabadon választott katat kell bemutatniuk a fentiekben leírt módon.

Az újra katázás pontozása mindhárom fordulóban csak a sorrend ill. továbbjutás eldöntésére szolgál, az eredménybe az eredeti érvényes pontszámok számítanak bele.

 

5.4 Utánpótlás kata verseny szabálya

5.4.1 Indulás feltételei, kötelező és választható katak

Utánpótlás

Korcsoport Gyermek I Gyermek II Serdülő ifjúsági junior+ utolsó éves ifi
Rendszere Zászlós kieséses
Övfokozat 9. kyu 8. kyu 8. kyu 7. kyu 6. kyu
Kötelező kata (1 kör) Taikyoku sono ichi Taikyoku sono san Pinan sono ichi Pinan sono san Tsuki noGeksai daiYantsu
Szabadon választható kata Taikyoku sono sanPinan sono ichi Pinan sono ichiPinan sono niPinan sono san Pinan sono niPinan sono sanPinan sono yon

 

Pinan sono go

Pinan sono yonPinan sono go Tsuki noGeksai dai SaifaKankuGeksai sho

 

Seinchin

           

 

Felnőtt + utolsó éves junior

Korcsoport Felnőtt“C” kat Felnőtt“B” kat Felnőtt“A” kat
Rendszere Zászlós kieséses Zászlós kieséses/ Pontozásos
Övfokozat 9-7 kyu 6-3 kyu 4. kyu
Kötelező kata (1 kör)* Pinan sono ichi Pinan sono san Tsuki noGeksai daiYantsu
Kötelező kata (2 kör)**     Gekisai shoSaifa
Szabadon választható kata(“A” elődöntő) Pinan sono niPinan sono sanPinan sono yon

 

Pinan sono go

Pinan sono yonPinan sono goTsuki no

 

Yantsu

Geksai dai

KankuSeinchinSushi ho

 

Garyu

Seipai

Szabadon választható kata (“A” döntő kör)***     KankuSeinchinSushi ho

 

Garyu

Seipai

*             ha 16 főnél többen indulnak, akkor az 1 kötelező kör katáit kell a bemérkőzéseknél használni

**           ha 8 főnél kevesebben indulnak akkor az első és második kötelező kör katái összevonásra kerülnek

***         az elődöntőben választott kata nem választható